A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése

87. Rabb, 1936. 35—38., Bényei, 1973. 20., Géresi, 1898. 29., Dercze, 1933. 16-17., Bayer, 1887. I. 468., Bayer, 1903. 263-265., Debreczen-Nagyváradi Értesítő, 1846-1847-es számok.

88. Komoróczy, 1961. 378.

89. Fábián, 1955. 103-104., Pákh, 1844. 7., Bayer, 1887. I. 468-468.

90. Fábián, 1955. 103-104.

91. HBmL. XI. 110. 10.

92. Nagy, 1938. 40-42., Fábián, 1955. 102.

93. Balogh, 1904. 644.

94. Komoróczy, 1974. 164-165., Balogh, 1948. 57.

95. Telegdi Kovács, 1840., Schellingről ír: 220-221.

96. Szűcs, 1871. III. 973., Kornis, 1927. II. 244-250., Komoróczy, 1974. 242.

Kulturális alkotások

1. Balogh, 1958. 32-33., 68-70. A klasszicista épületeket felsorolja: Sápi, 1973. 78-83.

2. Dercsényi, 1973. 11.

3. Sápi, 1973. 143.

4. Balogh, 1958. 70.

5. Bőgel, 1961. 89.

6. Komoróczy, 1974. 247.

7. Bőgel, 1961. 89.

8. Lásd Bőgel, 1961. 89., Balogh, 1960. 46.

9. Komoróczy, 1974. 248., Menyhárt, 1961. 52.

10. Fülep, 1970. 366., Lásd még: Soós, 1970. 10-14.

11. Menyhárt, 1961. 52.

12. Menyhárt, 1961. 51., Szűcs, 1871. III. 982., Bajkó, 1956. 191., Balogh, 1960. 44., 48-49., Fülep, 1970. 323.

13. Fazekas Mihály: összes művei. Bp. 1955. 1. k. 266-269., 2. k. 224-230, 237. Vö.: Julow, 1955. 193-206.

14. O. Nagy, 1939. 157, 161-162., Eötvös, 1941. 13-14., Balkányi, 1903. 61-83., 198-208., 320-329., Kéky, 1936. 268.

15. Zsigmond, 1940. 69-70. Eötvös Márta kiemel egy nevet. Szél Sámuelét (Eötvös, 1941. 17.), magasztos és fenséges ódáit dicséri, érdemtelenül.

16. Részletes elemzését lásd: Zsigmond, 1940. 96., Bodolay, 1963. 80., 530-548.

17. A Lant kiadásának idejére esik Arany János debreceni diáksága, de neki ez időből nem maradtak fenn versei. Vö.: Dercze, 1933. 9-10.

18. Eötvös, 1941. 25., Bodolay, 1963. 656.

19. Zsigmond, 1940. 93-95. Nagy Imre különben pár nappal az eredményhirdetés előtt meghalt, tüdőbajban.

20. Vö.: Zsigmond, 1940. 95-99., Eötvös, 1941. 29-34.

21. Pándi, 1965. 729.

22. Felsorolja: Zsigmond, 1940. 101-102.

23. Idézi: Zsigmond, 1940. 99.

24. Bodolay, 1963. 571-583.

25. A dráma 1842-ben jelent meg, Nagy Ignác Színműtárában. Jelentőségéről lásd: Kulini Nagy, 1861. 227., 248. Telegdi Lászlóról ír még: Lengyel, 1966. 144-145.

26. Viszota, 1906. 500-521., 621-639. Török József, akit 1847-ben választottak meg kollégiumi tanárnak, szintén akadémiai tag volt (1843 óta), de ő csak 1848-ban foglalta el tanszékét.

27. Bor zsák, 1955. 153.

28. Ez utóbbiról lásd: Toldy, 1878. 249.

29. Tőrös, 1929. 109-112., Julow. 1973. 97.

30. Szűcs, 1871. III. 972-974., Szabó, 1955. 109., 128.

31. Eötvös, 1941. 28.

32. R. Várkonyi, 1973. II. 12. Az 1840-es évek második felében nem is publikált jelentősebb dolgozatot.

33. Julow.. 1973. 99.

34. Berkovits, 1934. 45., Eötvös, 1941. 49.

35. A könyv részletes ismertetését, értékelését lásd: Losonczi, 1915. 409-416.

36. Bajkó, 1955. 34-35., Zsigmond, 1937. 158-159., Tőrös. 1929. 79.

37. Varga, 1943. 99.

38. Kornis, 1927. II. 532-534., Zoltai, 1937. 11.

219