A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése
tevő művelője Péczely József maradt Debrecenben. Történetírói munkásságáról, liberális történetszemléletéről, tankönyveiről, fontosabb cikkeiről az előző fejezetben részletesen beszéltünk. Péczely történeti stúdiumai járulékaként tett néhány tétova lépést az irodalomtörténetírás irányában is.31 A magyar irodalmi tanszék első professzora, Kalós Mózes szinte semmit sem írt; utódját, Lugossy Józsefet pedig a nyelvészet érdekelte. Éppen a városba költözése idején - 1845 - foglalkoztatta a népi hagyomány történeti értéke, külön elméletet is gyártott erről.32 Nyelvészeti kérdésekben Kazinczy Ferenc kíméletlen támadása óta roppant óvatosan nyilatkoztak a debreceniek; a nyelvújítási harcokban meg sem szólaltak.33 A korszak nyelvtudományi eredményei javarészt a tankönyvekben realizálódtak: Zákány József Frantzia Grammatikája a fonetikus módszer hazai úttörője, Csécsi Nagy Imre a botanikai és geológiai műnyelv megteremtésében vállalt szerepet stb.34 Széles körű irodalomismeret alapján, a kor színvonalán megírt munka Kerekes Ferenc Értekezések és kitérések (1836) c., közel 600 oldalas tanulmánya. Elsőként alkalmazza a fonetikai megközelítést a mássalhangzók vizsgálatánál, rendszerezésénél. Szófejtéseiben, szóelemzéseiben is sok kiváló ötlet van, de gyakori a túlzás. A maga nemében nagyon érdekes az utolsó fejezet, egy nyelvfilozófiai eszmefuttatás. Elveti a nyelv isteni eredetét valló felfogást, a nyelvfejlődés kérdését azonban idealista módon oldja meg: a zsenik alkotásának tulajdonítja.35 A reformkori neveléstudomány — főként a nevelés- és oktatásmódszertan, az iskolaszervezés - egyik fontos bázisa Debrecen. A Kollégium nemzetközi viszonylatban is az elsők között létesített önálló pedagógiai tanszéket 1825-ben. Professzora, Zákány József elsősorban gyakorlati szakember: didaktikai eljárások kikísérletezője, a testnevelés oktatásának kezdeményezője, kitűnő tankönyvek írója stb.36 Két utcai leányiskolái tanító újszerű szemléltető eszközöket készített: Szekeres György egy állványra szerelt, vasdélkörrel, naptárral ellátott földgömböt, Gyulay József pedig egy ügyes táblázatot a tízes számrendszer oktatásához.37 Néhány évig a városban tanított - 1838-42 között a leánynevelő intézetet vezette - Steinacker Gusztáv, a magyar nőnevelés egyik kiválósága. Magas színvonalú elképzeléseit a hazai középfokú leánynevelés céljairól (sokoldalúság, nemzeti szempontok, aktivitás) Debrecenben próbálta megvalósítani.38 Az elméleti és gyakorlati pedagógia területén egyaránt kimagaslót alkotott Kerekes Ferenc, a reformkori magyar nevelésügy egyik kiemelkedő alakja. Polihisztor egyéniség, sokoldalúságát a neveléstudományban bőven gyümölcsöztette: „a fokozottabb természettudományi képzés hasznossági előnyeit éppúgy felismeri, mint a deákos művelődés megmerevedett formuláinak a tanításban való tarthatatlanságát".39 Pedagógiai gondolatai a felvilágosodás — Rousseau, Pestalozzi - elveiben gyökereztek. Az elméleti és gyakorlati oktatás egységét hirdette, alapos, átfogó nevelési, oktatási reformot, szervezeti újításokat követelt a Kollégiumban. Javaslatait leveleiben, kéziratos tervezeteiben - Tudományos Systema (1817), Felsőbb tudományok új terve a mostani idők kívánatához alkalmazkodva (1836) -, pedagógiai főművében - Atyásko- dás, erkölcsi tekintetben, a tanuló ifjúság körül az iskola részéről (1845) - és a tanárkari üléseken fejtette ki. A nevelés elsődlegességét hangsúlyozta a tanítással szemben, kiemelte a szemléltetés és az életkori sajátosságokhoz való alkalmazkodás fontosságát. Felvetette egy tanár- és tanítóképző intézet eszméjét, szorgalmazta az ún. nemzeti iskolák önállósítását, kiszélesítését, vagyis a népoktatás fejlesztését. Fellépett a testi fenyítés ellen, elsőként javasolta hazánkban a javítóintézetek felállítását.40 212
