A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése

tevő művelője Péczely József maradt Debrecenben. Történetírói munkásságá­ról, liberális történetszemléletéről, tankönyveiről, fontosabb cikkeiről az előző fejezetben részletesen beszéltünk. Péczely történeti stúdiumai járulékaként tett néhány tétova lépést az irodalomtörténetírás irányában is.31 A magyar iro­dalmi tanszék első professzora, Kalós Mózes szinte semmit sem írt; utódját, Lugossy Józsefet pedig a nyelvészet érdekelte. Éppen a városba költözése ide­jén - 1845 - foglalkoztatta a népi hagyomány történeti értéke, külön elméle­tet is gyártott erről.32 Nyelvészeti kérdésekben Kazinczy Ferenc kíméletlen tá­madása óta roppant óvatosan nyilatkoztak a debreceniek; a nyelvújítási har­cokban meg sem szólaltak.33 A korszak nyelvtudományi eredményei javarészt a tankönyvekben realizálódtak: Zákány József Frantzia Grammatikája a foneti­kus módszer hazai úttörője, Csécsi Nagy Imre a botanikai és geológiai mű­nyelv megteremtésében vállalt szerepet stb.34 Széles körű irodalomismeret alap­ján, a kor színvonalán megírt munka Kerekes Ferenc Értekezések és kitéré­sek (1836) c., közel 600 oldalas tanulmánya. Elsőként alkalmazza a foneti­kai megközelítést a mássalhangzók vizsgálatánál, rendszerezésénél. Szófejté­seiben, szóelemzéseiben is sok kiváló ötlet van, de gyakori a túlzás. A maga nemében nagyon érdekes az utolsó fejezet, egy nyelvfilozófiai eszmefuttatás. Elveti a nyelv isteni eredetét valló felfogást, a nyelvfejlődés kérdését azonban idealista módon oldja meg: a zsenik alkotásának tulajdonítja.35 A reformkori neveléstudomány — főként a nevelés- és oktatásmódszertan, az iskolaszervezés - egyik fontos bázisa Debrecen. A Kollégium nemzetközi viszonylatban is az elsők között létesített önálló pedagógiai tanszéket 1825-ben. Professzora, Zákány József elsősorban gyakorlati szakember: didaktikai eljá­rások kikísérletezője, a testnevelés oktatásának kezdeményezője, kitűnő tan­könyvek írója stb.36 Két utcai leányiskolái tanító újszerű szemléltető eszközöket készített: Szekeres György egy állványra szerelt, vasdélkörrel, naptárral ellá­tott földgömböt, Gyulay József pedig egy ügyes táblázatot a tízes számrend­szer oktatásához.37 Néhány évig a városban tanított - 1838-42 között a leány­nevelő intézetet vezette - Steinacker Gusztáv, a magyar nőnevelés egyik kivá­lósága. Magas színvonalú elképzeléseit a hazai középfokú leánynevelés céljai­ról (sokoldalúság, nemzeti szempontok, aktivitás) Debrecenben próbálta meg­valósítani.38 Az elméleti és gyakorlati pedagógia területén egyaránt kimagaslót alkotott Kerekes Ferenc, a reformkori magyar nevelésügy egyik kiemelkedő alakja. Polihisztor egyéniség, sokoldalúságát a neveléstudományban bőven gyümölcsöztette: „a fokozottabb természettudományi képzés hasznossági elő­nyeit éppúgy felismeri, mint a deákos művelődés megmerevedett formuláinak a tanításban való tarthatatlanságát".39 Pedagógiai gondolatai a felvilágosodás — Rousseau, Pestalozzi - elveiben gyökereztek. Az elméleti és gyakorlati okta­tás egységét hirdette, alapos, átfogó nevelési, oktatási reformot, szervezeti újí­tásokat követelt a Kollégiumban. Javaslatait leveleiben, kéziratos tervezetei­ben - Tudományos Systema (1817), Felsőbb tudományok új terve a mostani idők kívánatához alkalmazkodva (1836) -, pedagógiai főművében - Atyásko- dás, erkölcsi tekintetben, a tanuló ifjúság körül az iskola részéről (1845) - és a tanárkari üléseken fejtette ki. A nevelés elsődlegességét hangsúlyozta a taní­tással szemben, kiemelte a szemléltetés és az életkori sajátosságokhoz való al­kalmazkodás fontosságát. Felvetette egy tanár- és tanítóképző intézet eszmé­jét, szorgalmazta az ún. nemzeti iskolák önállósítását, kiszélesítését, vagyis a népoktatás fejlesztését. Fellépett a testi fenyítés ellen, elsőként javasolta hazánkban a javítóintézetek felállítását.40 212

Next

/
Thumbnails
Contents