A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése
kák; a francia forradalomról és Napóleonról szóló leírások, életrajzok, szintézisek (köztük Szalay László: Szónokok és státusférfiak könyve, Lamartine: Histoire des Girondins, Thiers: Histoire du Consulat et de TEmpire).77 Elvétve találkozunk a forrásokban irodalomtörténeti tanulmányok címeivel. A nyelvészetet jórészt a tankönyvek, kisebb mértékben Táncsics Mihály, Fogarassy János stb. dolgozatai és a szótárak képviselték az ismert olvasmányok között.78 Széles olvasóközönsége volt a reformkori Debrecenben is a szépirodalomnak. Az ókori klasszikusokat - Homérosz, Horatius, Ovidius, Vergilius stb. az újkori világirodalom nagyjait - Shakespeare, Defoe, Pope, Moliére stb. - egyaránt sokan olvasták. Változatlanul tartott a német klasszicizmus remekíróinak - Lessing, Goethe, Schiller - és kevésbé jelentős szerzőinek - Wieland, Klopstock, Gellert, Kotzebue stb. — népszerűsége. Az angol és francia romantika mesterei - Byron, Moore, Scott, Hugo, Dumas, Sue — itt is közkedveltek. A romantika hatásának tulajdonítható a keleti irodalmak - Az ezeregyéjszaka meséi, Háfiz versei - és az Osszián-énekek iránti érdeklődés felébredése. Az 1840-es években a realizmus néhány külföldi alkotása - Dickens, Balzac regényei - is eljutottak a debreceniekhez. Mindvégig számos olvasója akadt a ma már teljesen elfelejtett, akkor viszont divatos német, angol és francia átlagregényeknek.79 Gondosan ápolták ez idő tájt Csokonai Vitéz Mihály emlékét. A költő alakja a néphagyomány szerves része, a Csokonai-mondák, anekdoták, jóslatok szájról szájra jártak.80 Domby Márton életrajzát talán többen olvasták, mint Csokonai verseit. Vécsey József néptribun kezdeményezésére társadalmi gyűjtés indult Csokonai síremlékére. Egyedülálló dolog ez akkoriban, egyetlen más városban sem emeltek magyar költőnek emlékművet. A korábbi századok magyar irodalmából csupán Zrínyi Miklós műveit forgatták a debreceniek. A reformkori irodalmi lapok, zsebkönyvek szinte hiánytalanul megtalálhatók a városban: Auróra, Muzárion, Élet és Literatura, Athenaeum, Életképek, Honderű, Kritikai Lapok, a Kisfaludy-Társaság Évlapjai stb. A kortárs írók, költők közül Fáy András, Jósika Miklós, Eötvös József, Kuthy Lajos, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kisfaludy Sándor és Károly, Garay János, Tompa Mihály és Petőfi Sándor a legnépszerűbbek. Azonnal megvásárolták Erdélyi János Népdalok és mondák c. gyűjteményét is.81 Kimagasló érdeklődés kísérte a politikai munkákat; ekkor vált szokássá a városban az újságolvasás. A hazai hírlapok - Múlt és Jelen, Világ, Hírnök, Pesti Hírlap, Budapesti Híradó, Erdélyi Híradó, Der Ungarn stb. - mellett az engedélyezett külföldi újságok - Allgemeine Zeitung, Hamburger Politisches Journal, Oesterreichische Beobachter stb. - is jártak ide. A kaszinókban előfizettek Kossuth Lajos, majd Stuller Ferenc országgyűlési tudósításaira, megvásárolták az országgyűlések kiadott irományait, a fontosabb követjelentéseket. Különös figyelemmel tanulmányozták az ideálként tisztelt Széchenyi István könyveit és az ellene forduló Dessewffy József és Aurél vitairatait. Az olvasó társaság diákjai Kossuthért lelkesedtek. Bár külföldön nyomták, a cenzúrát kijátszva sikerült megszerezni Wesselényi Miklós (Balítéletek), Eötvös József (Reform), Táncsics Mihály (Népkönyv, Hunnia függetlensége) stb. röpiratait is. Telegdi Kovács hozatta meg az utilitarista Bentham könyveit és a mérsékelt liberalizmus enciklopédiájának tartott Rotteck-Welcker-féle Staats-Lexikon köteteit.82 Van adatunk arra nézve is, hogy Debrecenben ismerték a korai, utópista és kispolgári szocialisták tanait. Könyves Tóth Mihály önéletrajzából 206
