A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése

adását.'" A Kollégium és az olvasó társaság egyaránt előfizetett a Magyar Tudós Társaság évkönyveire. A Tudományos Gyűjteményből 1837-ben 6 példány járt a városba, s olvasták itt a Tudománytár, a Sas, a Hasznos Mulatságok, a Religio és Nevelés, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, a Nevelési Emléklapok és más tudományos folyóiratok füzeteit is.68 A teológiai irodalmat minden bizonnyal csak a papság, némelyik professzor és a teológiai hallgatók buzgóbbik része olvasta. A világiak közömbösségére vall, hogy a kaszinókba és a diákok könyvtárába alig került be vallásos munka, ezek is inkább egyháztörténeti művek.69 Vajmi kevés információt nyújtanak a források a debreceni olvasóközönség filozófiai érdeklődéséről, tájékozottságáról. Annyit mégis ki lehet deríteni, hogy néhány professzor, lelkipásztor, diák, világi értelmiségi - egy meglehetősen kis csoport - rendszeresen forgatta Platón, Leibniz, Wolf, aztán a francia felvilágosodás (Montesquieu, Voltaire, Rousseau) és a német klasz- szikus filozófia (Kant, Fichte, Herder, Schelling, Hegel stb.) nagyjainak munkáit.'" Könyves Tóth Mihály a legfrissebb francia filozófiai irányzat, a spiritualizmus képviselőinek (Cousin, Damiron, Joffroy) írásait is olvasta 1846-ban.71 A Kollégiumban a professzorok és a diákok körében nagy keresettségnek örvend a pedagógiai irodalom. Előbbiek főként a külföldi tanulmányokat olvasták, az utóbbiak pedig a hazai szerzőket: Táncsics Mihályt, Sasku Károlyt, Vajda Pétert stb. Váradi Szabó János könyvtárában Pestalozzi összes művei mellett Salzmann, Natorp stb. könyvei és Guths Muths folyóirata is fellelhetők. A gyermeknevelés gyakorlati tanácsadóit, köztük Knigge Európa-szerte népszerű illemtanát többen is megvették.72

A természettudományi művek olvasottsága csekély, kivéve persze a tankönyveket. Talán csak az orvosok érdeklődése élénkebb az átlagnál, elsősorban saját szakmájuk irodalma iránt. Váradi Szabó János számos, a salétromgyártáshoz szükséges kémiai szakkönyvet hozatott meg. A Kollégium könyvtárának természettudományi állományát - közte a kor jeles tudósainak értekezéseit - csupán egy-két professzor használta. Az Olvasó Egyesület diákjai meglepő sokat foglalkoztak természettudományos témákkal, könyvtárukban mégis elenyésző a szakcsoport aránya; valószínűleg azért, mert a hazai irodalom is rendkívül szerény terjedelmű.73 Az agrártudományi könyvek - Balás- házy János, Nagyváthy János, Pethe Ferenc stb. -, a banküggyel, a vasútépítéssel stb. foglalkozó írások, a gazdasági lapok - Kémlő, Ismertető, Magyar Gazda, Merkur, Gazdasági Tudósítás, Hetilap, a gráci Industrial Blatt, majd a prágai Encyclopädische Zeitschrift — főleg a két kaszinó tagsága körében találtak olvasókra.74 A város egyetlen reformkori sajtóterméke, az 1843-tól megjelenő Debreczen-Nagyváradi Értesítő c. gazdasági, hirdetési hetilap szintén rájuk támaszkodott.75

Az ügyvédek, ügyészek, táblabírák stb. a törvényszövegek és -magyarázatok, a joggyakorlat segédkönyvei és az időszerű jogi kérdéseket (pl. váltójog, fogház javítás, ősiség) taglaló tanulmányok iránt érdeklődtek. Nagy sikere volt Fényes Elek földrajzi és statisztikai összeállításainak. Debrecenben is kedvelték a fejlettebb, nyugati országokat bemutató útirajzokat; elsősorban a politikai-gazdasági tájékozódás szándékával közeledtek Bölöni Farkas Sándor, Szemere Bertalan, Tóth Lőrinc, Irinyi József, Haraszthy Ágoston stb. köteteihez.76 A történelmi olvasmányok három legnagyobb csoportja: a magyar nemzet múltjának eseményeit tárgyaló művek (Budai Ézsaiás, Péczely József, majd az 1840-es években Horváth Mihály, Jászay Pál stb. könyvei); az amerikai függetlenségi háború, illetve az Egyesült Államok történetét ismertető mun205