A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése

főleg szépirodalmat, de a tudományos és politikai irodalom javát is, továbbá előfizettek a különböző lapokra. 1839-ben az állomány már 400 kötetnyi (270 mű). Az éves gyarapodást figyelembe véve, három év múlva - amikor a társaság Olvasó Egyesület néven összeolvadt az addig illegális Egyesülettel - a diákok könyvtára kb. 600 kötetet számlált. Ezután valamelyest lelassult a beszerzés üteme.59

A városi értelmiség, művelt polgárság a két kaszinóban találhatta meg keresett olvasmányait. Mindkét egyesülés alapszabályában bennefoglaltatik: „Ezen Casino Egyesületnek czélja a' Nemzetiségnek, 's nemzeti csinosodás- nak, a' hasznos olvasás, és jobb ízlésű társalkodás utján elő terjesztése", illetve ennél kissé dagályosabban: ,,E' Polgári Casinói egyesület eszméje, azon buzgó óhajtás egyedüli szüleménye lévén, hogy ezen nemes város lakosi neveltebb egyesek' társaságában, 's hasznos olvasás által, édes honi nyelvünk, nemzeti szorgalom, művészetek, tudományok, 's kereskedés nagyobb haladása ügyében nagyobb tért nyerjenek".50 A Casino Egyesület 1833-ban alakult. Alapszabálya azt is kimondta, hogy ,,a' bégyült pénzből. . . szerződik egy czélirányos Könyv-Tár különösen a magyar írók munkáiból, mely időről időre szapori- tódni fog. Ezen fundusból járatodnak minden Hazai, 's a' jelesebb Külföldi Újságok és folyó írások, amellyeknek béhozatala meg van engedve".61 Eleinte vásárolgattak is, 1836-ban 304 kötetre - 96 mű folyóiratféleség - rúgott az állomány. Ezután igen kevés könyvet vettek; a feljegyzések tanúsága szerint a könyvtár nagysága még az 1840-es évek végén sem igen haladta meg az 500-600 kötetet, a 200-250 címet.62 A Polgári Casino - amely 1841-ben jött létre - rendszeresen és folyamatosan gyarapította a könyvtárát, túlnyomórészt magyar nyelvű munkákkal. 1843 végén már 259 könyvük volt, s emellett jó- néhány folyóirat- és újságévfolyam.13 Négy év múlva a könyvek és a bekötött periódikumok együttes száma 803, s ez 484 művet, illetve folyóiratot jelentett.64 Mindkét kaszinóban a szépirodalmi és a közkézen forgó gazdasági, politikai, jogi, történelmi, pedagógiai stb. művek voltak többségben. Mindkét helyről hiányoztak viszont a filozófiai, természettudományi és a betiltott külföldi politikai, történelmi munkák.

Most már ami az egyes olvasmányokat, olvasmánycsoportokat illeti, ezek közül a Biblia és az imádságoskönyvek a legelterjedtebbek. A bibliaolvasás általánosnak mondható.65 Nagyon népszerűek Szikszay György imádságai, Szoboszlai Pap István, Földváry József, Fésős András, Révész Imre prédikációi. Sok-sok példány kelt el a városi nyomda énekeskönyveiből és a tankönyveiből. Széles körű tömegolvasmány a Debreczeni Magyar Kalendáriom, évente 5-6000 példányban jelent meg. Színvonala messze felülmúlta a korabeli naptárakét. Előbb Fazekas Mihály, majd 1829-től Földi János, később Szűcs István szerkesztette - mintaszerűen. Elbeszéléseket, verseket, igényes ismeret- terjesztő cikkeket - a csillagászat, a történelem, a jogtudomány stb. témaköréből -, híreket stb. közölt, mindenki számára érthető, olvasmányos formában.66 A széles tömegek egyébként aligha jutottak túl a felsorolt olvasmányokon: a Biblián, az imádság- és prédikációgyűjteményeken, valamint a világnézetileg szintén a vallás által megszabott határokon belül mozgó, de már világi, korszerű ismereteket, néhol haladó eszméket is közvetítő tankönyveken és kalendáriumokon. A mintegy 500-700 főnyi műveltebb közönség olvasási kultúrája már összetettebb, kedvezőbb képet mutat.

Mindkét kaszinónak megvolt a Közhasznú esmeretek tára, s többen megvásárolták a mintájául szolgáló Conservations Lexicon régebbi és újabb ki204