A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése

Olvasmányok A reformkori Debrecenben könyvkiadói tevékenységet elsősorban a városi nyomda folytatott. Saját kiadványainak zöme református iskolai tankönyv és vallásos munka (énekeskönyv, káté, imádság- és prédikációgyűjtemény stb.), a tudományos művek - Balásházy János, Péczely József, más kollégiumi taná­rok stb. könyvei - inkább megrendelésre készültek.45 A városban ez idő tájt „2 szilárd könyvkereskedő találtatik, mi nagy ritkaság hazánkban" - állapí­totta meg Fényes Elek/'" A Csáthy-féle céget 1805-ben alapították; korsza­kunkban özv. Csáthy Györgyné, majd 1831-től az igen tehetséges Csáthy La­jos vezette/“ Telegdi Kovács Lajos 1841-ben nyitotta meg üzletét,48 amely a fiatal, haladó értelmiség egyik gyűlhelye, többször megfordult itt Petőfi Sándor is. Mindketten foglalkoztak könyvkiadással: Csáthyék gondozásában 8, Te­legdi Kovácsnál 10 könyv látott napvilágot a reformkorban.49 Rajtuk kívül az 1820-1830-as években két könyvkötő, 1845-től pedig a városi nyomda is árult könyveket. A nyomda tömegkönyveinek fontos felvevő piaca volt a vásári közönség.50 A Csáthyak két könyvjegyzéke - 1829, 1832 - és Telegdi Kovács fennmaradt pénztárnaplói, számlái arról tanúskodnak, hogy túlnyomórészt magyar és német, ritkábban francia, angol és latin nyelvű műveket árusítot­tak. Tartalmilag mindenféle kiadvány kapható volt náluk, Telegdi Kovácsnál még a tiltottak is.51 Fentebb már említettük, hogy az olvasók egy része közvet­lenül Pestről rendelte meg olvasmányait; az újságokra, folyóiratokra szintén közvetítők nélkül fizettek elő. Feltételezhető, hogy egy-két külföldi - főleg német - céggel is üzleti kapcsolatban álltak a debreceniek. A kollégiumi professzorok majd mindegyike tekintélyes könyvtárat ha­gyott hátra. Kerekes Ferenc 1822-ben 14 láda könyvvel érkezett haza külföld­ről,’2 s ez a gyűjtemény bizonyára tovább gyarapodott Debrecenben. Sárváry Pál örökösei 800 kötetet ajándékoztak a Kollégiumnak, Kalós Mózes 520, Zá­kány József pedig 390 müvet. Lugossy József könyvtárának országszerte híre járt.53 Csécsi Nagy Imre hagyatékának árverezését a főiskolai nagy énekterem­ben rendezték meg - két napon át.54 A világi értelmiségiek közül jelentős, igen értékes könyvtárral rendelkezett Nagy Gábor ügyvéd, Fáy János polgármes­ter és Váradi Szabó János salétromgyári főinspektor.55 A közgyűjtemények között a Kollégium könyvtára messze a legnagyobb: 1831-ben 19 254 darabból (13 578 mű) állt, s ez a szám a következő években - adományok, vásárlás stb. útján - kb. 25-30 000-re nőtt.56 Komoly szépséghibája e roppant gazdag, sok­rétű, évszázadok alatt kialakult gyűjteménynek, hogy a korabeli magyar iro­dalom rendkívül hiányos volt benne. Még ennél is nagyobb probléma, „hogy ezen collégium' gyönyörű könyvtárának olly kevés hasznát veheti mind maga a' tanuló ifjúság, mind a' tudományos közönség".57 Az egykorú bíráló nyilván arra célzott, hogy a könyvtárt csak a professzorok használhatták, esetleg kü­lön engedéllyel a kiválóbb diákok és néhány városbeli értelmiségi. A piarista rendháznak szintén lehetett könyvtára. Fennmaradt ugyanis 1834-ből egy na­gyobb könyvküldemény - 224 cím - katalógusa. Zömmel egyházi műveket, tankönyveket, szótárakat, szépirodalmi és történelmi munkákat tartalmaz, ve­gyesen magyar, német és latin nyelvűeket.58 A főiskolai hallgatók külön könyvtárat tartottak fenn, saját pénzükön, illetve némi egyházkerületi támogatással, az 1833-ban alakított majd más­fél évi szünetelés után 1836 nyarától hivatalos engedéllyel működő olvasó tár­saság keretében. A diákok kizárólag magyar nyelvű könyveket gyűjtöttek, 203

Next

/
Thumbnails
Contents