A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése

piaristáknál ezek a tantárgyak hiányoztak. A gimnáziumban erősen háttérbe szorultak a reáliák, csupán a számtant és a geometriát, a piaristáknál az V. és VI. osztályban még az állattant, illetve a növény- és ásványtant oktatták.31 Az akadémiai tagozat bölcsészeti évfolyamain újra megjelentek a természettudományi tárgyak: matematika, fizika, kémia, botanika, technológia.32 Egyébként a korszak elején, 1823-ban alapították az első természettudományi (vegytan, növény- és ásványtan) tanszéket; nagyszámú szemléltető eszköz állt a professzorok rendelkezésére, 1841-ben megnyílt a Füvészkert. A tankönyvek zöme ugyan a századforduló környékén született, az előadások azonban igyekeztek lépést tartani e tudományágak fejlődésével.33 A természettudományi oktatán kiterjedtségét és színvonalát tekintve a Kollégium országos viszonylatban is az elsők között állt.34

A gyakorlati képzés szempontjából igen jelentős, hogy a reformkorban változatlanul folyt a kartográfiai ismeretek és ezzel együtt a térképrajzolás oktatása.45 A kollégiumi Rajzoskola növendékei az iparostanoncok és a gimnazisták - a gimnáziumban a rajz kötelező tantárgy -, majd 1835-től a főiskolások is látogathatták Beregszászi Pál óráit.36 Beregszászi építészeti, képző- művészeti ismereteket is tanított, komoly szerepet játszott a tanulók művészi nevelésében, rajtuk keresztül az egész város esztétikai kultúrájának, ízlésének formálásában.3' Ö maga a klasszicizmus híve, de a fennmaradt mesterrajzokon az 1840-es évektől kezdve megjelennek a romantika elemei is.38 Az énektanítás a reformkorban vett új lendületet, Zákány József jóvoltából, aki a hangszeres zene (fuvola, hegedű stb.) oktatását is bevezette a Kollégiumban. Az egyházi énekek mellett a gimnáziumban zeneelméletet és világi énekeket tanultak a diákok.39 Néhány magán-zenetanító is működött a városban.40 E helyen említjük meg, hogy a reformkorban indult meg az iskolai sport- (elsősorban vívás és torna) oktatás.41 Figyelmet érdemel, hogy az utcai lányiskolákban a házimunka (szövés, fonás, főzés, kenyérsütés és varrás) kötelező tantárgy, ezen kívül a háztartásvezetés tudnivalóira és a csinos öltözködés fogásaira is megtanították a kislányokat.42 A jó állampolgárok, hű alattvalók nevelésének szándékával szerepeltek az oktatás alsóbb szintjein a jogi alapismeretek: a „hazai törvények”, az „ügyiratok készítése".43 A főiskolán jogászképzés is folyt; a korabeli gyakorlatnak megfelelően természetjogot, magyar közjogot, magánjogot és statisztikát tanultak a hallgatók.44

A Kollégium tanulmányi rendje, tananyaga az erős szervezeti és tartalmi kötöttségek - mindenekelőtt a vallás ideológiai egyeduralma - ellenére korszakunkban tovább fejlődött. Sokoldalú képzést nyújtott, a tantárgyak egy részében a kor színvonalán álló, korszerű ismereteket közvetített tanulói felé. A diákok nyelveket tanultak, a klasszikus műveltséganyag mellett elsajátították a természettudományok alapelemeit. Megismerkedtek a történelmi folyamatok tanulságaival, hazájuk földrajzával, a világ más országaival. Bepillantást nyertek a zene és a képzőművészetek birodalmába. Módjuk nyílt a testedzésre, s lehetőséget kaptak a gyakorlati életre való felkészüléshez. Rendkívül keveset hallottak viszont a magyar irodalom fejlődéséről. A tanítás nem kísérte figyelemmel a jelenben zajló eseményeket, a kor politikai, társadalmi és szellemi mozgalmairól jóformán szó sem esett a tanórákon; csupán egy-két merészebb, haladóbb gondolkodású tanár beszélt ezekről. Az egyházi vezetés igyekezett megakadályozni, hogy a véleményével ellentétes gondolatok, filozófiai nézetek, új tudományos eredmények, politikai eszmék stb. a katedrákról jussanak el a diákokhoz.

202