A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Béres András: Debrecen város legelőgazdálkodása a Hortobágyon a XIX. sz. elején

Ebben az időben egyre inkább előtérbe kerül a nemesítés. A mének mellett jófajtájú lovak, anyák beszerzését is fontosnak tartják. 1811-ből tudomásunk van arról, hogy Mezőhegyesről 1000 db lovat szándékoznak a tenyésztés javítása érdekében Debrecenben eladni.110 1827-ben merült fel Zilahy Sámuel phisicus (orvos) úr javaslatában, hogy a lovak nemesítésére szűz ménes és jó csődörök tartassanak, de ehhez tudni kell, hogy a gazdáknak mennyi lovát lehetne ilyen célra külön ménesekben tartani.111 1839-ben arról olvashatunk Miklósi Ferenc helyettes polgármester jelentésében, hogy „A nemzeti szorgalom egyik nevezetes részét teszi a lovak nemesítése és a szerénti tenyésztetése. Mi jótékony hatással lehet ez az egész országra nézve, elhallgatom, polgártársainkra nézve csak azt légyen elég említenem, hogy egy nemesítve felnevelt tsikóért rendesen fizetni szokott 105 ezüst frt. elég ösztön lehet arra, hogy a lovak miképpen lehető nemesítése módjáról mindenki férfiasán gondolkozzon".112 1841-ben már-már célirányosnak tartják a szebb kancákat válogatott ménekkel külön tálkákban legeltetni, hogy a „nemes szaporaság annál jobban eszközöltethetne".113 1842-ben már a városi ménekkel hágatandó kancákat, pontosan a jobb tenyésztés érdekében a Városi Baromorvosnak kötelessége megvizsgálni, az egészségeseknek bizonyítványt adni, hogy „csédabéda" lovak sőt ragadós nyavalyákban szenvedő kancák szaporodását kizárják.114 Poroszlay Frigyes főbíró 1845-ben Mátyus Józsefnek Lótudomány című munkáját ajánlja a lótenyésztők figyelmébe,115 azt egy példányban négy forintért be is szerezték, és a tartományi biztosnak tanulmányozásra ki is adták. 1848-ban bevezették a darabonként történő hágatást, amelyért 5 forintot kellett fizetni.116 Debrecen városának lótenyésztésére a főkapitányi jelentés világít rá 1851-ben, amelyet tájékoztatóul a kerületi főispánnak küldött január 4-én.117 „Debrecen városának saját ménese van. Debrecen városa a lótenyésztést még 1793.ik évbe kezdette és azt szép előhaladással kezelte is, mert már 1805. évben csak magának a mezőhegyesi comandó számára 32 db heréit, 4 db csikó adatott el, és darabjáért 30 arany fizettetett".

„Későbben a város ezen ménesét mindég igyekezett nemesíteni úgy, hogy mai időben is közönségesen elesmerve van, hogy a város méneséből kikerülő lovak igen tartósak, könnyen szelidithetők, különösen erős kocsilovak válnak belőle, amellett hátaslovak is a legjobbak váltak még eddig ezekből a császári katonaság számára vásárolt lovakból igen sok tiszti lovak válnak".

„Eddig még a ménes nemesítése végett idegen helyről vásárlóit ménlovak használtattak, de már jelenleg a város ménesébe is szép ménlovak nevelkednek".

„Egyes polgároknak külön méneseik nincsennek, de az öszves polgárságnak minden gulyánál van ménese és apróját-nagyját egy ilyen gulyánál 200 db- ba számíthatni. Ezen ménes áll ugyan nagy részben heverő lovakból és anyakancákból, de ezen ménesekbe kitűnő csődör sohasem használtatik, annálfogva ezen ménes nemesítésére úgy szólván semmi gond sem fordittatik. Az így marhagulyáknál lévő ménesekbeli lovak számát 2000 db-nál többre lehet számítani".

„A mi időkbe, még pedig Debrecen városában, a lótenyésztés nemesítése meglehetősen előhaladott; 1836-ban állítódott fel az un. Czifra ménes. Ezen Czifra ménesbe baromorvosi megvizsgálás után a nagyobb és nemesebb féle anyakancái vevődött fel a polgárságnak; ezen ménesbe a város ménesébe nevelődött fölösleges csődörökből minden évben annyi darab ménló adatott, amennyit az anyakancák számához szükségesnek látott az elöljáróság. Ezen

12 Évkönyv 1974

177