A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Szendrey István: Debrecen a Rákóczi-szabadságharcban

utazott Bécsbe, amíg Komáromy György Bercsényihez megy, hogy megengesz­telje őt, ez az akció azonban nem járhatott sikerrel.35 Nem jó jel az elkövetke­zendő esztendőkre! A másik nagyhorderejű esemény a hegyaljai felkeléssel kapcsolatos. Mint ismeretes, a felkelés kirobbanása után Tokaji Ferenc kiáltványokat intézett a környék településeinek lakóihoz; felszólította őket a csatlakozásra.36 A vár.jsi tanács 1697. július 4-i ülésén tárgyalta a kérdést, s innen nemcsak a kiáltványt, de azokat a településeket is megismerjük, amelyekhez ennek a felhívásnak el kellett jutnia. Ismeretessé válik Debrecen vezetőinek magatartása és tevékeny­sége, amely kifejezetten ellenségesnek tekinthető. A jegyzőkönyv idevonatkozó része: „Az Hegyallyán történt dolgokra nézve az Hajdú Városiak bé gyűlvén, azokkal edgyütt Tokajbul elábált37 némellj becsülletes Nemes emberek is, kik is praesentállyák38 Tokai Ferencz, Tokai Fő Capitány (:a, mint ő írja:)39 Pátens Levelet illyen tenorral Méltóságos fejedelem Thököli Imre kegyelmes urunk ő nagysága tokaji végházának főkapitánya Tokai Ferenc, köszönetünk ajánlása után magyar ha­zánk lakó helyeiben mindenütt terhes portió fizetést eddig viselő vitézeknek és akármely renden lévő lakosoknak kegyelmes urunk ő nagysága parancso- lattyából, már hazánk mostanában felvett igaz ügyét forgató hűséges magyar vitézeknek is tetszéséből akarám értésekre adnom, egyszersmind nékem ada­tott authoritasom szerint mindeneknek, valakik ezen patens levelemet olvassák, vagy olvastatni hallják, serie parancsolom, hogy valakik életének megmaradá­sát, s számos esztendőktől fogvást az elviselhetetlen portió fizetéstől való sza­badulását kívánja, istenért, hazáért, s nemesi szabadságáért kelljen fel, olyan kitelhető fegyveres készséggel, aminémüvel mind gyalog és lovon reá érkezhetik. Akármely városban és helyben lévő lakosok és vitézek közül ezen magyar hazánkban tölünk felvett igaz ügyét senki ne nézze be hunyt szemmel, mivel már szegény magyar hazánk az elviselhetetlen portió fizetéstül istenünk segedelme által ki akarván szabadulni, ezen alkalmatosság az és jelen való idő, mely magát kimutatta, mivel isten munkánkat megszentelte. Patak és To­kaj várát kegyelmes urunk fegyvere által kezünkbe adta. Azért minthogy már a Tiszán innen lévő darab föld lakosainak nagy része magyar hazánknak igaz ügyéhez magát alkalmaztatta, siketségre ezen dolgot senki ne vegye. Másként, valaki kegyelmes urunk ö nagysága hűségére magát nem alkalmaztatja, feje, jószága elvész, senkinek semmi mentsége nem használ. Assecuralok40 pedig mindeneket, hogy valakik az én uram ö nagysága kegyelmességét veszik és magokat alkalmaztattyák, s engedelmeskednek, akár pápista, akár kálvinista, akár lutheránus legyen, sem jószágában, sem személyében meg nem károsit- tatik. Ha pedig a hatalmas nemzet elérkezik, akkor késő lévén magát kinek kinek alkalmaztatni. A mi veszedelem akkor éri, magának tulajdonítsa. „Datum in Arcé Tisza Tokaj die Julii 1697. Idem qui Supremus (LS)"41 A felhívás megjelöli, hogy hová kell azt elküldeni: „Eszlári, Ladányi, Löki, Sz:Mihályi, Nánási, Doroghi, Böszörményi, Szoboszlai, Vámos Pércsi, Polgári, Dobi etc: és több Hajdú Városok s. Faluk Hadnagyainak s. Biráinak és egész Lakosainak sietséggel. Helyrül helyre küldgyék Városok és Faluk Tisztei életek és jószágok el vesztése alatt."42 Már a városi tanács jegyzőkönyvének bevezető szavaiból kitűnik, hogy Debrecen vezetői semmi megértést nem tanúsítottak a felkelés iránt, még ak­kor sem, ha továbbították Tokaji Ferenc kiáltványát; ami valószínű. Ellenben 12

Next

/
Thumbnails
Contents