A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Szendrey István: Debrecen a Rákóczi-szabadságharcban
július 6-án Laport váradi várparancsnok utasítására már 61 lovast és 46 szekerest, puskásokkal indított Tokaj felé „A Tiszántúl öszve gyülekezett Kuruczok ellen való vigyázására." Sőt: másnap a tanács futár útján megparancsolja fegyvereseinek, hogy igyekezzenek Ónod és Luc felé a kurucok ellen.43 Míg 1697-ben Bercsényi Miklós császári főtiszttel összevesznek, az ellentétes póluson, a hegyaljai felkelőkkel szemben viseltetnek ellenségesen, közben egy új - a későbbi események szempontjából bizonyára nem elhanyagolható - ismeretség kötődik gr. Pálíiy János császári tábornok és a város vezetői, elsősorban Komáromy György között. Pálffy János a Hegyalján felkelő kurucok üldözésére kiküldött egyik csapat parancsnoka. 1697. augusztus 11-én seregével Debrecen alá ért, s katonáinak egy részével a városba szállt, ő maga Komáromy György házába. Igaz, a seregnek 6200 portiónál több kenyeret és 400 köböl abrakot, magának Pálffynak 1000 tallért kellett adni, de az ismeretség - mint majd látni fogjuk - egyáltalán nem lényegtelen. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy Pálffy voltaképpen a menekülő kurucok ellen járja a tájat csapatával és szeptember végén már megint a városban van és újra élelmezést követel a debreceniektől katonái számára.44 Közismert, hogy a hegyaljai felkelés gyors leverése nem oldotta fel azt a mindinkább növekvő feszültséget, ami az egész országban egyre nyomasztóbbá vált. Az általánosan ismert köztörténeti problémákat - a német elnyomás fokozódásának, a zsarolások, az elégedetlenség növekedésének tényeit - fölösleges lenne ismételni. Talán elegendő, ha Debrecen életéből is mintegy jelzésként néhány lényeges mozzanatot említünk csupán. 1699 elején a Kamara bejelenti, hogy a várostól az uralkodó az eddigi 3000 köböl búzán felül még 3000 köblöt követel. Debrecen vezetői felháborodnak, követek mennek Bécsbe azzal az utasítással, hogy csak 1000 köböl szolgáltatását vállalják.40 A következő - 1700. - esztendőről az méltó említésre, hogy a már évek óta nagy szerepet játszó Komáromy György a város népszónoka lett. Ez azt jelentette, hogy Debrecen élére - a tanácson belül is — Dobozy István, valamint sógora, Komáromy György került, s mellettük a harmadik személyiség a város első jegyzője Pósalaky János: az a három férfiú, aki a szabad királyi városi jogért sikerrel harcolt, akik közül Dobozy és Pósalaky már évek óta az első helyeken szerepeltek a vezetők között. Komáromy eddig diplomáciai tehetségét gyümölcsöztette, mint tanácsnok-követ. Ettől kezdve - Dobozy István 1709-ben bekövetkezett haláláig - Dobozy és Komáromy felváltva állanak a város élén, hol főbíró, hol népszónokként, s mellettük mindvégig ott áll Pósalaky jegyző; azok a nagyon jómódú debreceni polgárok, akik az eljövendő eseményekben döntő szerepet játszanak.46 A harmadik - megítélésünk szerint feltétlenül jelzésre érdemes - esemény, hogy ezúttal nem az udvar német emberét akarják a tanácsba beépíteni, hanem a teljesen protestáns lakosságú városban katolikus templomot akarnak építeni Mária tiszteletére, hogy ezzel a királynő előbb tett fogadalma beteljesüljön. Voltaképpen az uralkodónak szabad királyi városában úgyszólván mindenhez joga van. Az időpontot azonban igen rosszul (vagy taktikusan nagyon jól?) választották meg. E kívánsággal ugyanis 1703 áprilisában állt elő Bécs, akkor, amikor a tiszaháti kurucok már Rákóczi Ferenccel folytatnak tárgyalásokat Lengyelországban a szabadságharc megindításáról. Vagy éppen ezért kerül most elő ez a kérdés, mert így Debrecen istanciázás- és hűségnyilatkozat-soro13
