A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Balogh István: Debrecen politikai állapota 1790-1790-ben (Egy névtelen emlékirat 1791-ből)

A város régi alkotmánya ezt a gyakorlatot szentesítette, már eddig is nagy kárára volt a publikumnak, hogy ez a gazdasági ügyeit intéző hivatal megszűnt. Tulajdonképpen nem is szüntették meg, csak Fráter Imre halála (1755) után betöltetlen maradt. Az előző napon e tárgyban hozott határozatot senki sem ellenezte, azt sem, hogy a polgármesteri hivatalra nincs szükség. Ezzel szemben Meszena Sándor kijelentette: „mivel a polgármesteri hivatal már 1780-ban létezett, azt nem lehet megszüntetni, erről nem is lehet tárgyalni. Ű a hivatalról le nem mond. Ehhez a véleményhez a két katolikus szenátor, Kuzmits József és Petróczy István is csatlakozott.

A két testület együttes ülése azt válaszolta, hogy a polgármesteri hivatalt kezdettől fogva törvénytelen módon, királyi paranccsal erőszakolták a városra, ha most a nemesi rend visszakapja törvényes szabadságait, a városnak is joga van a szabadsága ellen reákényszerített hivatalt megszüntetni. Egyrészt, mert nincs rá szükség, másfelől, mert a polgármester teendőit a népszószóló is elláthatja a főbíróval együtt, ezáltal a pénztárat sem terheli felesleges kiadás. Az sem mellékes, hogy ezután nem kerül egymással viszálykodásba a főbíró és a polgármester. A jelenlegi formájában a polgármesteri hivatalt a királyi biztos csak ideiglenes formában állította fel a legutolsó tisztújítás alkalmából. Meszena Sándor a tanács előtt nem is tett esküt, a város eddigi rendje különben sem ismeri az örökös hivatalt. A két szenátor és a polgármester által előadott javaslat csak azt célozza, hogy a kir. biztosok által hivatalba kerültek kivonják magukat a jelölés és választás alól.

A szenátus és a választott hites közönségnek nem személyük ellen van kifogása, csupán a restauráció jogának elismeréséhez és visszaállításához ragaszkodnak. Bár a nevezettek nem választás révén kerültek hivatalba, a magisztrátus most ebben megerősíti őket. E megerősítés által megnyugtatva kérik, hogy az érintettek testvéri egyetértéssel, hozzájárulásukkal és szavazatukkal erősítsék meg, hogy ők törvényellenesen lettek kinevezve és járuljanak hozzá a polgármesterség megszüntetéséhez. A három érdekelt erre azt válaszolta, hogy ők hozzájárulnak a Forgách-féle kir. biztosság által életbeléptetett tisztújítási eljáráshoz, de a polgármesteri hivatal eltörlését nem engedik meg. Mivel pedig a két testület úgy látta; e nyilatkozat alapján a nevezettek a Forgách-féle ko- misszió törvénytelen rendelkezéseit továbbra is fenn akarják tartani, és az 1715: 36. t. c. által elrendelt választási eljárás alól ki akarják vonni magukat, sőt ellene szegülnek a helytartótanács rendelkezéseinek is, amelyek az alkotmányos jogok visszaállítását szándékoznak biztosítani, úgy határozott, hogy a tisztújítást május 3-án megtartja, a polgármesteri hivatal megszüntetését pedig névszerinti szavazás alá bocsátotta. A fenntartás mellett 13, ellene 34 szavazat esett. Az is határozatba ment, hogy Domokos Lajos a felfüggesztés ellenére is törvényesen megválasztott főbíró, őt hívják meg a tisztújító gyűlés levezetésére. Megszüntették a városkapitányi hivatalt is, mire Kuzmits József erről az állásról lemondott. Végül elfogadták a választott hites közönség azon javaslatát is, hogy a szenátori állásoknál való jelölésnél a szenátus a nótáriusokon és a nagytanács tagjain kívül senki mást ne vegyen tekintetbe.38

A május 3-án - a királyi biztos jelenléte nélkül - megtartott tisztújítás lefolyása a Debrecenre mindig jellemző kompromisszum jegyében és a jövőre is néző módon ment végbe. A szenátus reggel 7 órakor gyűlt össze a kistanácsteremben, ahonnan tagjai a vallásuk szerinti templomba mentek, majd onnan visszatérve, hozzáfogtak tanácskozni. A tanácsülésen a hét szenátor és a két jegyző volt jelen.

104