Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1916

I. perenc József királyunk emlékezete.

A nagy világtragediának megvan a legnagyobb halottja: Magyarország apostoli királya, aki 68 éven át irányította a nemzet hajójának kormányrudját. A mai napon pihenni viszik öt is ősei mellé, s mi még egyszer lerajzoljuk magunknak az ö nagy egyéniségét, hogy aztán átadjuk az örök nyugalomnak s a történelemnek.

Nagyon helytelen dolog lenne a király személyét akár a pártpolitika, akár felekezet vagy társadalmi kaszt szemüvegén vizsgálgatni és értékelni. A király nem egy párté, nem egy felekezeté s nem is egy társadalmi rétegé, hanem az egész nemzeté. S az a nemzet nem izoláltan él, hanem bele van helyezve az óriási világtársadalom forgatagába, amelynek örvényeit, zátonyait csak a diplomaták s első sorban a királyok ismerik. Nem eselekedhetik tehát mindenben a nemzet valamelyik érdekcsoportjának kedve szerint, sőt akárhányszor még evidens igazságoknál is kötve a keze a világpolitika szálaival, amiket a mi avatatlan szemünk nem lát s épen azért talán sokszor heves és igazságtalan kifakadásra késztet a király felkent személye ellen. De százszorosán hálátlanabb és igazságtalanabb volna ez az elemzési módszer Istenben boldogult felséges urunkkal szemben, ö 1848-ban, történelmünk súlyos fejezeténél vette kezébe az uralkodói pálcát, amikor az idők hangulata éles ellentéteket teremtett mindenütt nemzet és uralkodó közt, amikor nálunk a hagyományos rosszakaró és szűklátókörű tanácsosok fegyvert kényszerítettek a nemzet és király kezébe, de nem egymás mellett, hanem egymás ellen. Ennek a fekete időnek szomorú árnyékai még sokkal közelebb esnek hozzánk, semhogy tisztán és elfogulatlanul itél- íietnők meg a múltak tévedéseit és szereplőit. Annyit azonban már megállapíthatunk, hogy hála az isteni irgalmasságnak, felséges urunk kalauzolásával szerencsésen kikerültünk ebből a labirintból. A Gondviselés keze rávezette már boldogult fejedelmünk idejében a királyt és a nemzetet arra az útra, amelyen végre csakugyan jönnie kell a teljes megértésnek s a jótékony és a nemzet életére termékeny feledésnek. A megegyezésnek és kiegye'nűlésnek ez az alkotó munkája tölti be b. királyunk uralkodásának lusztrumait. Csak egy pillantást kell vetni az élet