Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1914

- 49 ­kolera elleni védekezésről, azután mindjárt az iskolai év elején az egészségtan körében a VII. osztály tanulóit az első segély­nyújtásra oktatta és gyakorlatilag is kiképezte. Halálozás. Két haláleset érte ezen iskolai év folyamán intézetünket. Még a tanév megkezdése előtt, Cristea Ro- mulusz, III. oszt. rendes tanulónk a gimnáziumba való beirat­kozása után néhány napra Borosbenedeken a szülői háznál szeptember hó 18.-án tüdőgyuladásban elhalálozott. Szorgalmas, csendes, jó magaviseletű tanulója volt intézetünknek, akire mindnyájan szeretettel gondolunk. Tartsuk fel vele imáinkban továbbra is jó barátságunkat és őrizzük meg intézetünk köré­ben kegyeletes emlékezetét! A másik kedves halottunk volt Hermann Ottó, VII. oszt. rendes tanuló. Szép tavaszi estén szállt el halhatatlan, nemes lelke jóságos Istenéhez, akinek akaratán megnyugodva, türe­lemmel és megadással viselte ifjú élete sok és nehéz szenve­dését. Halálának körülményeit kegyeletes emlékezésül a követ­kezőkben megőrizzük­Ottónk már kicsi diák ko­rától fogva sokat szenvedett rheumatikus bántalmai miatt. Ezen tanév folyamán aránylag keveset mulasztott, bár különö­sen a változó időjárás alkalmá­val mindig erősebb fájdalmai voltak, de most május hó ele­jén nagyon elővette őt a betegsége, amelyben Püspök Urunk mint lelkiatyja állandóan vigasztalta és erősítette. Május hó elején azonban Püspök Atyánk távol volt székhelyétől, de épen május 7.-re tért ide vissza. S midőn Tövisről a nehézkes vas­úti összeköttetés miatt kocsival beérkezvén, már a várba volt menendő, eszébe jutott, hogy az ő beteges apácáját megláto­gassa és megvigasztalja. Visszahajtatott tehát a városba s mi­dőn ezt a tiszta lelket teljes üdeségben meglátogatta és kijött, ismét eszébe ötlött, hogy az ö beteges Ottó fiát is megnézi, 4

Next

/
Thumbnails
Contents