Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910
26 akinek gyakran magának kell serege élére állania. „A háborúskodásra épen nem alkalmas az árnyékszerű, gyönge {est.“'1) Erasmus nem harcost akar nevelni, hanem bölcselőt és államférfit. Értelmi nevelés. Ha a testi nevelésre vonatkozó nézetei nem tüntetnek föl egész rendszert és ernígy is csak különféle műveiből gyűjthetők össze, annál részletesebben kifejti az értelmi nevelésre vonatkozó gondolatait a gyermeknevelésről írott (De liberis liberaliter insti- tuendis) művében. A nevelés fontossága. A Gondviselés az állatokat ösztönszerű működésük végzésére több segédeszközzel látta el; az élő lények közül egyedül az embernek adott észt és egyúttal a legnagyobb feladatot az oktatás munkájának juttatta. Az ember boldogulásának első, második és harmadik föltétele, szóval kútfeje a helyes oktatás és az okszerű nevelés. Azonkívül a gondos és erkölcsös nevelés minden erénynek is forrása. Ellenben a tudatlanságnak és rosszaságnak első, második és harmadik oka az elhanyagolt és hibás nevelés.2) Még az állatokat is idomítani kell, ha természeti rendeltetésük szerint hasznukat akarjuk venni. Mindenki nagy gondot fordít rá, hogy jó vadászkutyája és jó lova legyen, de nagyon kevesen gondolnak arra, hogy olyan gyermekük legyen, aki szüleinek hasznára és díszére váljék, akire átruházhatják házi gondjaik egy részét, akinek kegyelete öreg koruk gyámola lesz, aki mint családfő és mint állampolgár derekasan megfelel kötelességeinek. Annál nagyobb azoknak hibája, akik minden egyébben ahhozértők szavára hallgatnak, csak épen a nevelés munkájában hajolnak az asszonyi szóra vagy még oly illetéktelen helyről jövő befolyásnak is engednek. Kivált a gazdagok szoktak keveset törődni gyermekeikkel, noha minél többje van valakinek, annál inkább rászorul az okosság szabványaira. Jobban gondoskodik gyermekei jóllétéről, aki megtanítja arra, hogy miképen kell boldogul élni, mint aki csupán a megélés föltételeiről gondoskodik. Az ember nem magától fejlődik, mint a növény, hanem emberré 1) Aeneas Sylvius: A gyermeknevelés, ford. Acsay A. 29—30. I.— 2) De liberis inst. Op. I. 491. D-E.
