Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910
27 válik a nevelés által. „Midőn a természet fiat ad neked, az csak durva anyag. A te feladatod, hogy a hajlékony és bármily alakba gyúrható anyagnak a legjobb formát megadd. Ha késlekedve végzed munkádat, vadállat kerül ki kezed közül, ha gondos leszel, úgyszólván isteni lény.“1) A Szentirással azt, hangoztatja, hogy a kellőleg nevelt ifjú atyjának öröme, dísze és támasza. Aki gyermekei nevelését elhanyagolja, olyasmit követ el maga ellen, aminél rosszabbat ellenség nem tehetne ellenségének. De a gondatlan atya nem csupán maga ellen vét, hanem vét az állam és vét Isten ellen is. Nagyon tévednek, akik azt hiszik, hogy a bölcseségre csupán a tapasztalat által szert tehetnek anélkül, hogy a bölcselet elveit megismerték volna. Természetesen a tapasztalat utján szerzett ismeretek nagy hasznot hajthatnak, de csak a tudományosan kiművelt embernek.2) A tudomány rövid utón megmutatja, mit kell megtenni, mit kell kerülni s nem a baj megtörténte után figyelmeztet, hogy : „Ez rosszul sikerült, jövőre ügyelj!“, hanem mielőtt belefogsz valamibe, hallatja intését: „Ha ezt megteszed, gyalázat és romlás száll a fejedre!“ Általános igazságként ki lehet mondani, hogy a természeti hajlamot vezeti a tudomány (ratio), a tudományt tökéletesíti a tapasztalat (exercitatio.). Annál könnyebb az embert rávezetni a tudomány szere- tetére, mivel semmitől sem irtózik annyira, mint a tudatlanságtól, ha t. i. a szülők gondossága azonnal megadja az érintetlen természeti hajlamnak a helyes irányt (si modo parentum industria naturam vacuam protinus occupavit.).3) Mikor kell kezdeni a tanulást ? Erasmus a feljebbiek szerint a nevelésnek rendkívüli fontosságot tulajdonít. A „De libe- ris liberaliter instituendis“ c. művében foglalkozik azon akadályokkal is, amelyek a nevelés munkáját kétségessé tehetik. Némelyek teljesen elhanyagolják gyermekeik nevelését, mások későn fogják rá a tanulásra, sokan olyanokra bízzák, akiktől csak silány dolgokat tanulnak. Vannak anyák, akik gyermekeiket majdnem hét éves korukig ölben dédelgetik és csakhogy bohócaiknak nem tartják. „Még 1) De liberis instit. Op. I. — 2) De pueris inst. Op. 1, 497. A-B. — 3; De lib. instit. I. 497. E.
