Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910
60 elésekkel foglalkozó irók kiilömbözőkép vélekednek. Maffeo Veg- gio (1407— 1458.) azt ajánlja, hogy a leányokat anyjuk nevelje, távol a hiúságnak minden eszközétől; koruk és komolyságuk miatt becsült női személyek vegyék körül, kiknek beszédje is szerénységet és jámborságot sugároz vissza. Egész nevelésük a vallásosságra és jámborságra irányuljon.1) Antonio de Ferraris (1444—1517) „De educatione“ c. művében a nőkről nem nagyobb méltánylással szól, mint Erasmus az előbb Idézett nyilatkozatában. „Mit tanulhatunk egy nőtől vagy egy leánytól? Miben vehetünk példát tőlük? A nő arra született, hogy a gyapjat feldolgozza, fonjon, hogy a cselédeknek a munkát kiadja és a családot gondozza.“ Mindazáltal nem akarja, hogy a nő mint feleség durva és tudatlan maradjon, hanem azt kívánja, hogy mindent vezessen, ami a házhoz tartozik, de csak azzal a föltétellel, hogy ne ismerje, mi történik a kapu küszöbén kivül. Azonban a fejedelmi nő neveléséről ő is másképen gondolkodott. Sforza B. hercegnőhöz intézett Epis- tola hortatorin-jában azt tanácsolta, hogy olvassa Vergiliust és Cicerót és hagyja a gyapjú feldolgozását, a lent és az orsót, mint hozzá nem méltó dolgokat. Egy hercegnő és más leányok közt igen nagy külömbség van.2) Castiglione (1478—1529) Cortegiano c. művének harmadik könyvében foglalkozik a nőkkel. Szerinte noha némely tulajdonságok közösek a férfiak és nők között, mindazáltal vannak oly tulajdonságok, melyek csak a férfiúhoz illenek és olyanok, melyeket csak a nőben látunk szívesen. Ebből következik az is, hogy különbözniök kell úgy a nők és férfiak testgyakorlatainak, mint az ismereteiknek is. De ő sem részletezi a táncon és éneken kivül, hogy minő gyakorlatokat végezzen a nő ; a fegyvergyakorlatoktól, a lovaglástól, a labdázástól, a harcjátéktól óvja, noha találkoznak nők, akik az efféle gyakorlatokban kedvüket lelik. Az udvari nőtől jóságot, ildomosságot kívánunk, ha pedig férjhez megy, értelmesen vezesse a vagyonkezelést, a házat, gyermekeit. Legyenek tudományos ismeretei, értsen a zenéhez, a festéshez, tudjon táncolni,3) Castiglione szintén csak I) Gerini: Scrittori pedagogici italian! dél secolo deciinoquinto. ISW. 110. I. — 2) Gerini: Seritt. pedag. ital. dél secolo decimosesto. 21. I. — 3) Gerini, id. műve 53. 1,
