Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910
59 Erasmus nézetei a nőnevelésről. Erasmust még abban a tekintetben is méltathatjuk, hogy ő egyik buzgó harcosa a nők szellemi fejlődésének. Mindenesetre feltűnő jelenség, minő hévvel sürgeti a tudományos műveltségnek a női nem számára való megnyitását. De már jó eleve meg kell jegyeznünk, hogy azért legkevésbé sem gondol arra, hogy a nőinemet a férfiúval egyenlő jogúvá tegye. Magában a gyermeknevelésben sem juttat egyenlő teret a nőnek a férfiúval. A gyermekévek alatt a kisded az anya vezetése alatt áll, de mihelyt fejlődni, erősödni kezd és a tanulmányokra alkalmassá lesz, a a nevelés gondja már a férfiú vállára nehezül. Még az ismeretek elemeit sem tanulhatja a fiúgyermek a nőtől. Hogy ily le- nézőleg nyilatkozik a nőről, annak okát abban találhatjuk, hogy a nőinem helyzete a művelődés terén a középkor századaiban általában alárendelt jelentőségű volt és ebben változás a XVJ. század elején az Alpesektől északra még alig köszöntött be. Egészen máskép alakult a nőinem helyzete Olaszországban, ahol a nők műveltsége legalább a magasabb rangúaknái egyezik a férfiakéval. Az irodalmi oktatást kiterjesztették a nőkre is, akik közül a kortársak nem egynek a hírnevét örökítették meg. Eschen- loer feljegyzése szerint Beatrix, a nápolyi királyleány, midőn a Mátyással való összekelés előtt Székesfehérvárra érkezett, Gábor egri püspök latin nyelvű üdvözlő beszédére „azonnal erényes, elmés és bölcs választ mondott, a latin nyelvet ugyanis igen szépen és folyékonyan beszélte.“1) Egyesek, mint Isotta No- garolla, nem mentek férjhez, hogy kizárólag a tanulmányoknak szentelhessék életüket.2) A tudós nők részt vesznek a férfiak olvasmányaiban, a vallásos és erkölcsphilosophiai kérdések megvitatásában, mások a költészet művelésére adják magukat és költői tehetségükkel nagy hírt vívnak ki.‘ Míg Olaszországban a nő állása a renaissance korában ennyire megváltozik, addig az északi országokban még a fejedelmi nők sem lépnek homloktérbe. Az olyanok, mint a Pirck- heimer testvérek, kivételek lehettek. A nőknek ezen új helyzetével szemben a pedagógiai kér1) Szatnota : Régi utazások Magyarországon és a Balkánfélszigeten 1054—1717. 102. I.— 2) Burckhardt: A renaissancekori műveltség Olaszországban, II. köt. 151. 1.
