Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910

ERASMUS NEVELÉSI ESZMÉI.

lila: PÉTER JÁNOS DR.

Bevezetés.

Olaszországban, a római műveltség klasszikus hazájában a XIV. és XV. századok folyamán egy nagyszerű művelődési áramlat jut a virágzásnak magas fokára: a humanizmus. Olaszországban a középkor folyamán sem szakadt meg az az összekötő kapocs, mely az olasz népet származásánál, nyelvénél és emlékeinél fogva a rómaiakhoz fűzte. Sőt néhány lelkes tudós és költő ezt az emléket megújította, a klasszikusok műveit ismét az érdeklődés középpontjaivá tette és divatba hozta a régiek eszmevilágát. Azután pedig a rómaiak szellemi termékeit összeolvasztotta a középkori szellemmel s így megteremtette az újkori tudományt.1)

A római birodalom bukása idején az ízlés és bírálat szelleme kiveszett volt a keresztény világban. Az egyháziak a római irók műveit egy ideig a legerősebb akadályoknak tekintették a keresztény vallás terjesztésében. Később azonban a kereszténység nem félhetett többé a pogányságtól, belátták, hogy az egyházi szertartások és a szentírás magyarázatában, az egyházi atyák tanulmányozásában nem lehetnek el a latin nyelv nélkül. Latin nyelvet tanulni azonban az irók ismerete nélkül nem lehetett. „A költőket, kiket eddigelé halálos ellenségeknek tekintett, most szövetségesekül el kellett, hogy fogadja az Egyház, a barbárság elleni hadjáratában.“2) Ily módon Vergiliust folyvást tanulták, Ovidiust, Lucanust, Horatiust, Juvenalist és Stabilst némileg ismerték, a prózairók közül pedig Cicerónak egyes

1) Symonds : Renaissance Olaszországban. II. k. A tudományok föléledése. 13. I. — 2) Id. mű 55. 1.