Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910
4 részeit használták. De még kedveltebbek voltak ezeknél Boetius- nak, Priscianusnak, Donatusnak és Cassiodorusnak gyűjteményes munkái. Ellenben a görög irodalom emlékei egészen kiszorultak volt a műveltség elemei közül. A humanismusra várt az a feladat, hogy a római és görög irók szellemét megértessék a kortársakkal és megmagyarázzák, hogy a költészet a termékeihez fűzhető allegorikus magyarázat nélkül, magáért is élvezetes „s hogy az ó-kor nemzeteinek történetét, dacára a pogányságnak, hasznosan és tanulságosan lehet tárgyalni/1) A humanismus ezt a feladatát két század alatt derekasan megoldotta: az ókori Írókat nem minden egyoldalúság nélkül, a tanulmányok és szellemi élet középpontjává avatta, a régiek gondolkozásmódját, életelveit közkeletűekké tette, noha a keresztény világfelfogás eszményeivel teljesen megegyeztetni nem tudta. Ezenkivül alapját vetette meg az új tanulmányi rendnek, mely négy századon keresztül minden ismeretnek lényegét adta. Az űj szellemi irány hatása nem korlátozódott Itáliára, hanem csakhamar hódító útra kelt, hogy már a XV. században Magyarországon, aztán a Nyugat többi országaiban is megismertesse a műveltebbeket az ókor szellemével. A humánus tudományok uralkodó helyzetet kezdvén elfoglalni, a tanulmányok rendszerével a tanítás módszere és az iskola élete is átalakul. A középkor tanulmányi rendje sok hiányt mutat fel. A legtöbb kolostori és székesegyházi iskolában megelégedtek azzal, ha a növendékek írni, olvasni, énekelni, számolni megtanultak és az egyházi meg közéleti használatra a latint elsajátították. A hol a hét szabad művészetet tanították, a főcél ott is ugyanaz maradt; nehézkes iskolai könyvek, nehézkes módszer teszik rendkívül terhessé a tanulást. A latin prózairók hátra szorulnak, a költők közül is csak Vergilius, néhol a pogány írótól való tartózkodás miatt csak Prudentius marad meg. A középkor iskolai élete, amint a humanismus irói feltüntetik, ha a fegyelmezés szempontjából nézzük, tele van durvasággal ; túlzottan szigorú fegyelmezéssel igyekeztek elnyomni a növendékeknek kisebbfajta rendetlenkedéseit is. Erasmus egyik legkiválóbb alak azok közül, akik utat mutatnak az új szellemi 1) Symonds, i. in. II. 60. 1.
