Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910
38 emberiség csak latinul és görögül beszélne. A zsidó nincs eléggé elterjedve; azonkívül attól is tart, nehogy a gyermek az ismeretekkel zsidósságot is elsajátítson. (Op. I. 923. F.) A nép maga mindent elront; a rómaiak nyelvéből a nép nyelvén olasz, francia, spanyol stb. keletkezett. „Jobb tehát, ha az ókori nyelveket, melyek jórészt szigorú szabályok szerint igazodnak, csak a tudósok tartják fenn, mert épségük így nem a néptől fog fiiggeni, hanem az ékesszavű írók könyveitől. (Dialógus. Op. I. 924. C.) Az igazi humanista különös örömével említi, hogy amit sohasem lehetett volna hinni, a gyermekek a hollandoknál és angoloknál görögül gagyognak. Ebből a változásból azt lehet remélni, hogy az emberek megtisztulván attól, ami csak a külszínre és a pénzszerzésre vonatkozik, csak azt fogják tanulni, ami érdemes a megismerésre. Megemlékezik arról is, hogy abban az időben mindenki annyira vágyódott az irodalmi műveltségre, hogy a mellett a szabad művészeteket elhanyagolták, mintha a tudományosságnak legfőbb foka volna: hibátlanul beszélni latinul. (Op. I. 923. D.) Azonban a latin nyelv tanulásának más a célja, mint a görögé. A görög nyelvet csak azért tanuljuk, hogy a görög írók műveit megértsük és nem az, hogy a görög néppel görögül érintkezzünk. Ezért a két nyelvet egyszerre kell ugyan tanulni, de a gyakorlásnak különösen a latinban kell történnie, míg az ifjú a két irodalomnak összekötött tanulmányozásában megerősödvén biztosan haladhat előre. (Dialógus de pronunciatione. Op. I. 934. E.) A görög nyelvnek beszélgetéssel való huzamos gyakorlását már csak azért sem ajánlja, nehogy a növendék idegenes kiejtéssel beszélje a latint. A klasszikus nyelvek mellett a humanizmus kora a népnyelveket megveti. Erasmus ebben a felfogásban is korának gyermeke. A népnyelveket barbároknak tartja, vagy elfajzottaknak, melyek nem alkalmasak arra, hogy rajtuk tudományos műveket írjanak az írók. Azonban a templomi szónoktól, aki a néphez beszél, meg kell várni, hogy a nép nyelvében jártas legyen. Azért olyan emberek között kell nevelni, akik azt tisztán és hibátlanul beszélik, azonkívül olyan könyveket kell tanulmányoznia, melyek stilisztikailag hibátlanok. A gyermekek fejlődésének megfelelőleg előbb könnyebb és
