Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910

33 függ. A nyilvános intézetekben a nyelvtant még alig pelyhedző állít fiatal mesterekre bízzák és azért ennek elsajátításában csak felületességet lát a szemlélő, noha a nyelvtant csak az taníthatja sikerrel, aki mindennemű írókat végig forgatott,1) Avégett, hogy a nyilvános és magánnevelés hasznait össze lehessen kapcsolni, azt kívánja, hogy egy tanító ne legyen el­foglalva többel, mint csupán 5—6 tanítvánnyal. Ehhez igen közel áll az a más mód, hogy a nyilvános intézetbe járó tanu­lóknak otthon még külön tanítójuk is legyen, aki őket otthon magánlag is tanítsa. (Christ, matr. institutio. Op. V. 716. A.) Ezt a gazdagok könnyen tehetik, de hát mi történjék a szegé­nyekkel? Vajha mindenkiről lehetne gondoskodni! Azonban, mivel ez nem kivihető, a gazdagokat terheli az a kötelesség, hogy a jótehetségű szegény gyermekeket taníttassák, vagy pedig tartsák fiaik mellett, hogy ugyanazon nevelő gondozása alatt fiaikkal egyenlő oktatásban részesüljenek. (Op. V. 716. B.) Hogy Erasmus tanácsai nem voltak sikertelenek, arra fel­hozható a későbbi kor nevelése, mikor az előkelők iskolába járó fiaik mellett rendesen tartottak egy felnőttebb ifjút a magánok­tatás végett. A művelődéstörténet meg azt mutatja, hogy a sze­gény ifjak nevelésében a tehetősek sok ideig jártak el Erasmus tanácsa szerint. Igen figyelemreméltó az a kívánság, melyet Erasmus a nyil­vános iskolázás javítása végett a „De pueris lib. instituendis“- ben kifejez. Úgy a világi, mint az egyházi hatóságnak gondos­kodnia kellene arról, hogy azokat, akik a tanítói pályára készül­nek, megfelelő módon készítsék elő hivatásukra. Ha pedig a hatóság erről nem intézkedik, legalább az egyes embereknek kellene erre tekintettel lenniök. (Op. I. 508. D.) Ezzel függ össze azon gondolata is, hogy egyenesen állami feladatnak jelzi a nevelésnek helyes irányba igazítását. A kezdő fejedelem különösen arra ügyeljen, hogy az állam jólléte kivált a gyermekek helyes nevelésétől függ. Ennélfogva különös gon­dot kell fordítani a nyilvános és magániskolákra, úgyszintén a leányok nevelésére, hogy mindjárt a legjobb és legerkölcsösebb tanítók alatt szívják magukba Krisztus tanításait és az államra hasznos, tisztes tudományokat. (Inst, princ. Christ. Op. IV. 592. E.) 1) Christ, matr. institutio, op. V. 715. F. 3

Next

/
Thumbnails
Contents