Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910
Sí síikben és szeretetiikben úgy, amint a nevelők is szülői szerete- tet tanusítanak a gyermekek iránt.1) A nyilvános iskola-e jobb vagy a magánnevelés? Már a legrégibb időben foglalkoztatta a pedagógusokat az a kérdés, hogy nyilvános iskolába kell-e járatni a gyermekeket, vagy otthon kell-e tartani teljes kifejlődésükig. Quintilianus is hosszasan foglalkozik ezzel a kérdéssel és a nyilvános iskolázást ajánlja. Erasmus az elemi ismeretek elsajátításának megkezdését a szülői háztól várja. Az akkori elemi iskola iránt nem nagy bizalomról tesz bizonyságot a következő nyilatkozata, noha inkább a fegyelmezés szempontjából indul ki: „Szépen gondoskodnak a szülők gyermekeikről, akiket alig négy éves korukban elküldenek egy olyan iskolába, amely egy tudatlan, durva, erkölcstelen, néha gyöngeelméjű, gyakran holdkóros, nehézkóros tanító vezetése alatt áll. Mostanság ugyanis nincsen olyan züllött, hasznavehetetlen, olyan semmiházi ember, akit a nagy tömeg alkalmasnak nem tart az iskola vezetésére.“2) Nem tartja a nőket sem alkalmasaknak arra, hogy az elemi ismereteket ők közöljék a gyermekekkel. A „közös élet testvéreidnek intézeteiről is elitélőleg nyilatkozik s különösen azt rójja meg, hogy iskoláik egészségtelen és sötét zugokban vannak és olyanokkal végeztetik a kis gyermekek tanítását, akik kevésbé tanultak, vagy akiknek tanultsága visszás irányt mutat, noha életmódjuk szigorúságát és józanságát nagyon dicséri. A magániskolát nem tartja célravezetőnek és kimondja, hogy „az iskolának nyilvánosnak kell lennie, mivel külömben nem mehet iskola számba.“ Amit közösen végzünk, abban hamarább célt érünk, mert könnyebben féken tud tartani egy tanító több növendéket, mint hogy egy ember egy növendéket tudományosan neveljen.3) A nyilvános iskola több tekintetben elsőségben van a magánnevelésnél, de viszont nem lehet elhallgatni, hogy a tömegben több erkölcsi fogyatkozás fordul elő, amelyek fertőző betegség módjára terjednek, azonkívül a tanító gondja sok tanulóra terjedvén ki, minden egyessel oly behatóan foglalkozni nem lehet. Idejárul az is, hogy a nyilvános tanítókat nem lehet változtatni, mivel azok alkalmazása mások akaratától 1) Christ, matr. institutio. Op. V. 616. B. és u. o. 617. A. — 2) De pueris lib. instituendis. I. 504. B. — 3) De pueris lib. instit. Op. I. 504. D.
