Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910

28 gyermekek“, mondják, [gen, gyermekek, de alig fejezhető ki, mekkora fontosságuk van a gyermekkor amaz első mozzanatai­nak és hogy a nevelő munkája iránt mily keménnyé és érzéket­lenné teszi a gyermeket az a kényeztető és laza nevelés, me­lyet engedékenységnek neveznek, noha valódi nevén megrontás. Nemde, az ilyen anyák ellen lehetne igazi okon keresetet indí­tani a rosszbánás címén ? Ez az eljárás a mérgezésnek egyik neme és gyilkosság. A törvények büntetéssel sújtják azokat, akik a gyermekeket megbabonázzák, vagy a gyenge testecskét mér­gekkel rontják meg; mit érdemelnek azok az anyák, akik a kis­ded legnemesebb részéta legártalmasabb mérgekkel teszik tönkre. Kisebb bűn a testet megölni, mint a lelket“.1 Nem tíz éves korukban, annál kevésbé tizénhetedik élet­évükben kell kezdeni a nevelés munkáját, hanem mindjárt a születés után, sőt még a házasságkötésnél, mivel a szülők sa­játságai átöröklődnek gyermekeikre. (I. 498. F.) Korán át kell adni a gyermeket a tanító kezébe. Némelyek azt hiszik, hogy nem való a munka abba a korba és azt is felhozzák, hogy miféle tanulékonyság lehet a gyer­mekekben, akik jóformán azt sem tudják, hogy ők is emberek. Ezt az állítást azzal cáfolja meg Erasmus, hogy mikép tarthat­ják alkalmatlannak azt a kort az ismeretek elsajátítására, mely­ben az erkölcsi nevelés alapjait le szoktuk rakni. „De amint az erényeknek vannak alapelemeik, épen úgy vannak a tudomá­nyoknak is.“ (Op. I. 500. B.) A természet rendkívüli utánzó hajlamot oltott a gyerme­kekbe, úgy hogy bármit látnak, vagy hallanak, mindjárt utánozni iparkodnak. Ebből lehet következtetni a tanulékonyságra. Chry- sippussal és Quintilianussal (Quint. Inst. Orat. I. 1. 16.) azt vallja, hogy a gyermek a dajkák gondozása alatt három éves koráig maradjon. A dajkák és a szülők kötelessége lesz, hogy már ez alatt az idő alatt szoktassák az illemre és az erkölcsösségre. Amint beszélni kezd a gyermek, mindjárt alkalmas a tudomá­nyos ismeretek elsajátítására is. Természetes azonban, hogy rendszeres tanulásra fogni még nem lehet. Ugyanis alig talál­hatunk oly tanulékony elméjű gyermeket, akit ebben a korban 1) De pueris lib. instituendis. Op. I. 495. F.

Next

/
Thumbnails
Contents