Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910
23 mely külső alatt. De annyi bizonyos, hogy test és lélek annyira szorosan függenek össze egymással, hogy egyiknek természetét a másik is magára ölti és a léleknek kiválósága a külsőben is tündöklik, a külső alak minősége az isteni lényegnek azon részecskéjét szintén áthatja és mint egy kagylót magával hordja. „Én semmiesetre sem akarok abba az egyoldalúságba esni, hogy akár a testi, akár a lelki adományokat annyira kiemeljem, hogy talán azokat, kik gyengébb külsővel vannak felruházva, a kiválóságra irányuló törekvéstől elriasszam, sőt épen annál inkább kell igyekezniük, minél kevésbé állnak rendelkezésökre a természet adományai ; de az is nagy szégyen, ha tetszetes testalkat mellett valakinek lelke durvának és kiműveletlennek marad. (De virtute amplectenda, Művei V. 67—68. I.) Hogy miféle rendszabályokat kell alkalmazni a gyermek későbbi éveiben a test fejlődése végett, arról Erasmus műveiben kevesebbet olvashatni. Általában azt a figyelmeztetést hangoztatja, hogy a növendéket óvni kell az evésben, ivásban való mértékletlenségtől, az éjjelezéstől és általában a kicsapongástól. A test külső ápolását nem kell teljesen elhanyagolni, de kelleténél nagyobb gondot sem kell ráfordítani, mivel a piperkőcség nem illik a férfihoz. Némelyek attól féltik gyermekeiket, hogy a sok tanulás az amúgy is gyenge test egészségét gyengíti. „Erre azt felelhetném, hogyha a testi erő némileg gyengülne is, ezt a veszteséget bőségesen pótolnák a kitűnő lelki javak. De nem is bajvívót nevelünk, hanem bölcselőt és államférfit, aki meg van elégedve, ha jó egészsége van, noha nem dicsekedhetik Miló erejével. Mindazonáltal megvallom, hogy ebben a korban óvatosan kell bánni a gyermekkel, hogy minél erősebbé fejlődjék. Úgy látszik, hogy abban a korban a testi erő fejlődését amúgy is túlságosan szem előtt tartották; legalább Erasmus gyakran panaszkodik, hogy a vadászat, tánc és más mulatságok túlságosan foglalkoztatják az ifjúságot. Más nyilatkozataiból nagyon is kiviláglik, hogy a testi épséget és egészséget mily nagyra becsüli. „Semminek sincs nagyobb értéke, mint az életnek és egészségnek“, írja egyik barátjának.2) A Civilitas morum-ban még 282. I. I) De pueris liberaliter instit. Op. I. 503. B. D. — 2) Amiéi; Érasnie,
