Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910

Testi nevelés.

A nevelés érdekében nagy fontosságot tulajdonít a házasságnak. Sokat jelent az, hogy miképen születik valaki, de még sokkal többet az, hogy mily módon és minő példák hatása alatt nevelődünk és sajátítjuk el az ismereteket. A házasság ezen két dolognak a forrása: a születésé és a nevelésé. Ettől függ még az állam boldogsága is, mert igazságosan járhat-e el az mások dolgában, aki otthon megszokta, hogy az erkölcsi törvényeket megvetve éljen'. (Christ, matrimonii institutio. Opera, IV. 615. C-D.) Derék szülőktől származni rendkívüli áldás. A gyermekek iránti első kötelesség, hogy törvényes házasságból származzanak. A törvénytelen származás kizárja a gyermekeket az öröklésből, elzárja a hivataloktól, a papi pályától, a közszerepléstől; az ilyennek alig-alig lehet felvergődnie a kiválóság polcára. (Inst. Christ, matr. Op. IV. 708. E-F.)

Az anyának legelemibb kötelessége, hogy újszülöttjeit saját keblén táplálja. A kitételnek egyik neme az, ha a csecsemőt bármely felfogadott nőszemélynek gondozásába adják ; nem méltók az anya névre, akik ezt megteszik. Alig van bárminek oly kedvező hatása a gyermek testi és szellemi fejlődésére, mint az anyáknak emez önfeláldozása; a szülők és gyermekek közötti kölcsönös vonzalom létrehozására sincs ehhez fogható hatása semminek. (Inst. Christ, matr. IV. 710. B.) Ezt az utasítást még többször megtaláljuk nála, így a Declamatio de liberis insti- tuendis-ben (Op. I. 499. A.) és kivált a Colloquia Familiaria-ban (Op. I. 768. A-E.), hol meggyőzőleg figyelmeztet egy fiatal anyát kötelességére. A kitételnek egy neme, ha a szülők a csecsemőt egy idegen gondozására bízzák, aki talán nem is egészséges, nem feddhetetlen erkölcsű.1)

A nevelés mestersége nem könnyű és mégis minden szülőnek értenie kellene hozzá, mert akkor kevesebb volna a világon a rossz emberek száma.

A gyermek gondozása egyelőre teljesen az anya munkakörébe tartozik.

1) A renaissance írói ezt a figyelmeztetést Plutarchos után többen megismétlik. így Giov. Ant. Flaminio (1. Gerini Scritt. pedag. ital. dél sec. XVI. 58. 1.) és Sadolet. (Id. mű 101. 1.)