Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910

nek aggodalmai között, szíve melegével növelte nagyra ezt á kongregációt. E mellett még, ki tudja, hány Máriatársulat köszöni létét, felújítását, erejét, virágzását országszerte az utolsó 14 esztendő alatt az ő bőkezűségének, buzdító igéinek, gyóntató székekben végzett fárasztó, de lélekalakító munkájának, előítéleteket és ezerféle akadályt legyőző céltudatos előretörtetésének ? Mindezt a valóságnak megfelelően, történelmi pragmatizmussal csak egy Mohi Antal tolla tudná az utókorra hagyni, aki mélységes in­tuícióval pillantotta meg a történelmi hatások szálait, mikkel épen a kongregációk szőtték át mindenütt a kulturális és szociális életet. „A Porosznémetország kath. pártját, a csodált és nagyra- becsült centrumot, — írja egy helyen, — sokban a Mária-kon- gregációk szülték. Ha az irigység bűn nem volna, — megiri­gyelhetnek azt tőlük. De ha bűn az irigység, a vetélkedés, az utánzás — erény. Kövessük példájukat s hasonló eredményeket érünk el mi is.“ Annyit azonban már e helyen megörökíthe­tünk történeti hűséggel, hogy Magyarországon az újabb kon­gregációi élet fellendülésének második Pázmány Pétere — Maj- láth püspök. És hogy az ifjúság lelki gondozása, valamint a kongregá­ciók körüli nagy fáradalmai nem maradtak eredménytelenek, — azt a mellékelt nyilatkozatokon kiviil legjobban ellenségeink iga­zolják. A kongregációk elleni harc az összes szabadkőművesek egyik főcélja; Társadalom Tudományi Társaság, Galilei kör, a páholyok mind-mind élete ellen törnek. Barkóczyt üldözik, mert kongregánista; a tanárok között észlelhető nagy ellen­tétnek egyik oka szintén csak az, hogy véletlenül direktori székbe került egy-két hitvalló, kongregánista professzor. Egyéb­ként élesen feltárja ezt a szándékot a Szegeden nemrégen ala­kult „Tisza páholy“ főmesterének, dr. Kőhegyi Lajosnak szék­foglalója, melyben többi között ezeket mondja : ,. Amikor a Má- riakongregációk és a Regnum Marianum az ifjúság leikébe csepegtetik az ultramontanizmus butító eszméit, amikor írásban és szóval, nyíltan, tanári gyűléseken üzen hadat a liberalizmus­nak, a haladásnak, amikor a lelkiismeret szabadságát, a szabad­gondolkodást békóba akarja kötni, akkor .... nem nézhetjük tétlenül, mint fúrja bele magát az ifjúság életfájába a pusztító 8

Next

/
Thumbnails
Contents