Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1905
LXXI hanem az egész nemzet képviselőjének tekinti“, március 17.-től április 6.-ig a parlamentek történetében párját ritkító és csodálatos munkásságot fejtett ki, amennyiben ezen három hét alatt meghozta mindazon törvényes intézkedéseket, amelyek a modern magyar nemzeti állam alapjául szolgáltak. Ezzel a haladás és nemzetiség eszméje nálunk is győzött és uralomra került. De míg a többi európai nemzeteknél véres forradalmak közepette történt ez a fejlődés, addig, amint láttuk, a nálunk kétszeres nehézségekkel küzdő mozgalom a király és nemzet kölcsönös megértésével ért célt] mert hazánk békés úton, tisztán erkölcsi erejének kifejtésével lett modern nemzeti állammá. Általános öröm és lelkesedés uralkodott e nagy időkben szerte az országban, mert a felelős kormányrendszer és a népképviselet behozásával közjogi tekintetben is igen fontos vívmány volt az, hogy a mohácsi vész óta csak most egyesült ismét nemzeti kormány alatt a magyar szent korona egész területe. „Ezzel a magyar nemzet öntudata és belső ereje a művelt európai nemzetek fejlődési fokára emelkedett, mert a jog, műveltség és birtok, amely azelőtt csak a kiváltságos rendeknek és osztályoknak tulajdona volt, most a munka, a köznevelés és szabad sajtó útján hozzáférhetővé vált a nemzet bármely tagjára nézve.“ De valamint az egész emberiség élete és célja a tökéletesedés, úgy a magyar nemzet haladásának nagy műve nincs még befejezve, mert még nem illeszkedett bele a haladó nyugati népek kultúrájának egységébe. A negyven- nyolcas vívmányok mindegyike még most sem lehetett szerves vérévé a nemzetnek, mert mindig útjában állanak az elmaradt konzervatív gondolkozásnak erős ha
