Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1905

LXVIII

„A nép örök és öröknek kívánjuk a nép hazáját, és öröknek ama dynastia fényét, melyet uralkodónknak ismerünk. A múlt kor emberei egy-két nap után sírba szállnak; de a Habsburg-ház nagyreményű ivadékára, Ferencz József fó'hercegre, aki első föllépésekor a nemzet szeretetét magáévá tette, egy fényes trón öröksége vár, amely erejét a szabadságból meríti. Szívből hű csak szabad ember lehet, de bürokráciák iránt lelkesedés nem keletkezhetik.“ — „Én tehát indítványomban, melyet tenni akarok, dynastiai szempontból indulok ki és Istennek hála, hogy ezen szempont hazánk érdekeivel kapcsolatban van.“

Ilyen loyálisan beszélt Kossuth 1848. márc. 3.-án, amidőn az alkotmánynak képviseleti alapon való fejlesztését, a honvédelmi rendszer átalakítását, a pénzügyi kezelés felelőssé télelét indítványozta. Kossuth indítványát kétszer is egy értelemmel fogadták el a rendek. Mindenki bukottnak tartotta már a régi rendszert, akit Kossuth lelkesedése magával ragadott. „A szabadság jelszava hatalmasabb volt ekkor minden más érdeknél, mert tőle várták, hogy nemcsak az osztályérdeket szünteti meg, hanem lerontja az ellentéteket, amelyek immár három századon át elválasztották a népeket.“ A régi rendszer emberei a népek szolidaritása miatt nem ragadhattak fegyvert a szabadság eszméinek hirdetői ellen. De mivel a magyar mozgalom törvényes volt, azért azt, mint mindig, törvényes formákkal meg is tudták akasztani, egyszerűen a főrendi ház nem tartott gyűlést, s így Kossuth felirata a királyhoz nem juthatott.

Máskép folytak ellenben a dolgok Ausztriában, minthogy ott nem volt alkotmány, sokkal elemibb erővel, nyílt forradalommal kellett megnyilatkoznia a nép aka-