Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1905
Lxni hatalma és a görögségnek egységes erkölcsi ereje képesítetté íizután ezt a kis nemzetet arra, hogy nemcsak kiállotta, hanem meg is törte a perzsák hatalmas hadait, amelyek függetlenségüket, önállóságukat végveszéllyel fenyegették. A göröghöz hasonlóan mi is kicsiny nép vagyunk hatalmas ellenségeknek közepette. Hányszor fenyegetett már végsó' veszéllyel számtalan csapás, de Isten védő' karja és önerőnkbe vetett hitünk elhárította a hazánkra tornyosuló veszedelmeket. A magyar nemzetnek múltja a nemzeti nagyság és erő számos tündöklő példáival ékeskedik; ezeken kell épülnünk mindnyájunknak. A hazai történelmet nemcsak okulás céljából száraz és tárgyilagos tudományossággal kell tanulmányoznunk, hanem annak megrázó eseményein és fontosabb mozzanatain nemzeti ünnepek keretében kell buzdulnia és lelkesednie a nemzet aprajának-nagyjának egyaránt. Mai nap is ilyen nemzeti ünnepre gyűltünk össze, hogy megüljük azt a nagy évfordulót, március idusát, amelyen hazánk a modern európai államok sorába lépett. E napon történt magyar földön az első határozott lépés a közszabadságok kiterjesztésére. A modern értelemben vett honalapítás első napja tehát március 15.-e, amelyen megszületett az új Magyarország. Nagyjelentőségű időpont nemzeti fejlődésünkben, mert ekkor indult meg azon alkotmányos munkásság, amelynek eredménye az 1848.-ki törvényekben van letéteményezve. Az új eszmék diadala és vele az átalakulás menete Európa nyugati államaiban nagy rázkódtatásokkal és véres forradalmakkal ment végbe, egyedül a magyar nemzet volt az, amelyhez a béke olajágával a kezükben köszöntöttek be a szabadság, egyenlőség és testvériség uralkodó eszméi. A nemzeti állam kifejlődésének ezen alapeszméit, amelyek
