Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1905

XXX hogy benne elnyomottak ne legyenek, hanem minden egyes egyénnek összes emberi jogai elismertessenek és benne mindenki teljesíthesse összes kötelességeit. Az egész emberiségnek szervezkedése ez — a valódi szabad­ság, igaz egyenló'ség, őszinte testvériség, teljes igaz­ságosság alapján. Minden egyesnek úgy kell gondos­kodnia a közjóról, mint a saját javáról és viszont az egész társadalomnak oda kell hatnia, hogy az egyén­nek meg legyen mindene, ami őt igazságosan megilleti. A gazdagság kárhozatásra méltó, mihelyt tisztátalan for­rásból származik. Másrészt azonban nem szabad elle­nezni, ha becsületes munkával gyarapodik és helyes módon használják, mert az igazságos úton szerzett, habár jelentékeny személyi vagyon tartaléktőkéje minden na­gyobb vállalatnak és egyszersmind ösztönzés a nemes iparkodásra. Kérdezed, hogy mi az egyháznak politikai ideálja? Halljad, mit irt az egyház nevében több mint hat évszá­zaddal ezelőtt Aqu. szent Tamás: A jó állami szervezet megkívánja, hogy a kormányzásban mindenkinek része legyen, mert csakis mindenkinek részvétele biztosílja a társadalmi békét. Ilyen berendezkedést mindenki szeretni és védelmezni fog. Attendendum, ut omnes aliquam par­tém habeant in principatu, per hoc enim conservatur pax populi et omnes talem ordinationem amant et custodiunt. (Summa theologica 1. 2. a. e. Q. CV. a I.) És amennyiben a kormányzásban és a közügyek ellenőrzésében való részvétel az általános szavazati jog­gal érhető el, az általános választói jog egyáltalán nem ellenkezik az evangélium szellemével, hanem ellenkező­leg épen az ő lényegéből és tartalmából hajt ki, abból az alapvető dogmából, amely Isten előtt minden embert egyenlőnek hirdet. De ez a választói jog, mint legfőbb

Next

/
Thumbnails
Contents