Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1905
XXXI jog, tisztesség és jutalom csak akkor illeti meg s csak akkor válik igazán hasznára az emberiségnek, ha rajta ízig-vérig az evangélium szelleme uralkodik, őt az hatja át. A kormányzásban való részvét csak annak engedhető meg, aki tud maga fölött is uralkodni. Az egyháznak szociál-politikai ideáljai még tovább terjednek. Neki nem elég, hogy egyes népek az evangélium szellemében minta-államokként szervezkedjenek. Nem fog munkájától előbb megnyugodni, inig a keresztény vallás, mint az evangéliumi kovász át nem hatja az összes nemzetközi viszonyokat ; mig azokat meg nem szabadítja minden vad, önző, pogány elemtől, amitől a mai politika duzzadozik; mig meg nem győzi az akadályokat, amelyek elválasztják a szívet a szívektől, az embert az emberektől, népet a népektől és mig annyira nem jut, hogy az egész világon minden ember egymásnak valóságban testvérévé váljék. De sok év eltelik, mire ezek meglesznek, mert a keresztény vallás lassan nyomul előre, lassan hajlítja meg az emberiséget, valamint azok a kozmikus erők is, amelyekből az anyagi világ képződött, lassan munkálkodtak. Mivel Isten eltökélte, hogy úgy az egyénnek, mint a népeknek szabadságát mindvégig iöntartja; terve tehát nem az, hogy igazsága és kegyelme egyszerűen győzelemre jusson, hanem, hogy az emberiség egyszersmind a saját munkája és fáradsága árán emelkedjék erkölcsileg a lehetséges tökéletességnek csúcsára. Miközben az egyház a föld összes népeinek testvériségét tartja szemmel, nem feledi, hogy minden embernek megvan a saját hazája is. Az egyház megszenteli és megáldja a hazaszeretetei, az Istentől szívünkbe oltott szikrának tekinti azt, amely számtalan erénynek és önfeláldozásnak tüzét éleszti. Akarja, hogy a lengyel lengyel,
