Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1904

L.

valóban erkölcsileg is művelt emberekkel folytatott eszmecsere útján a tanultak alapján reflexiókkal éljenek az életre, ismereteiket így kiegészíthetik, átdolgozhatják és a valóban intelligens társalgás útján különösen képzetvilágukat kibővíthetik. Így tehát a szünidő mintegy az iskolában szerzett ismereteknek az életben való tapasztalati beigazolására és gyakorlati alkalmazására fog szolgálni, hogy azok a lélek sokoldalúan ismert, állandó tulajdonai maradjanak.

Fiainkra nézve, — ha megtehetik, — igen eredményes lehet az idegenben eltöltött szünidő, mert az sok új szemlélettel gazdagíthatja az ismeretkörüket, azután meg esetleg más nyelvet is tanulhatnak. Ez utóbbit egyébiránt ajánlatos ha otthon is megteszik, buzdítsák is erre a szülők, mert különösen nekünk magyaroknak nagy szükségünk van még arra, hogy mennél több művelt európai nyelvet tudjunk.

Különben, ha otthon tartjuk fiainkat, itt is sok terük nyílik a tanulmányozásra. Ott van előttük az Istennek nyitott könyve, a természet, amelyből mindig szabadon és jókedvvel olvashatnak. Ott van a nép, amely között élnek. „Tanulmányozzák a nép nyelvét, sajátos kifejezéseit, s akkor megkedvelik az eszejárását; tanulmányozzák a nép költészetét, s akkor megszeretik az érzelemvilágát; tanulmányozzák a népszokásokat, viseletét, életmódot, s megtelik nemzeti tartalommal a képzele- tök.“ itt az emberiség történetéből tanultakra sok vonatkozással, egybehasonlítással élhetnek, s ez erősíteni fogja történelmi és földrajzi ismereteiket. Ez mind milyen szép, milyen élvezetes! Azután meg így megszeretik azt a becsületes munkásnépet és a jövőben talán áthidalhatják azt a nagy űrt és csökkentik az éles ellentétet, amely most a köznek kárára az értelmiség és a nép közt tá-