Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1904

XLV.

testi, szellemi, erkölcsi nevelésben, foglalkoztatásban kell részesülniük fiainknak a nagy szünidőben.

Először is a nagy szünidő épen azon időszakra esik, amely a testi nevelésnek nagyon kedvez és leginkább megfelel, hiszen idejének kiszabásánál különösen az egészségi okok voltak a legfontosabbak. Nagy különbség van ugyanis az iskolázás ideje és a szünidő alatti testi fejlődés között. Wertlind svéd iskolaorvos a gotenburgi iskola növendékein méréseket vett fel és azokon látta be a testi fejlődésnek nagy különbségét az iskolai év alatt és a nagy szünidőben. Csak egy-két esetet említek méréseiből. Így egy hét éves növendék testi súlygyarapodása az egész iskolai idő alatt volt 1602 gr. és a nagy szünidőben 506 gr., egy 13 éves tanulóé az iskolai év alatt 2529 gr. s a szünidő alatt 2095 gr., egy 16 éves növendéké pedig az iskolai évben 1522 gr. s a nagy szünidő alatt 1424 gr. (0. K. T. K. XXX11. 343.

1.) Ezen tények azután elég világosan beszélnek a testi foglalkoztatás szükségessége mellett.

Tudjuk pedig, hogy nemcsak szellemi kiképzésétől, hanem különösen a test kifejlődésétől és magától a testi erőtől is mennyire függ fiainknak jövője, de ezzel egyúttal magyar hazánknak jövője is, mert „az egyén egészségének, erejének fenntartása alapfeltétele az állam egészséges gyarapodásának, minden haladás az egészség irányában egyenértelmű a gazdasági nyereséggel, de az egészség egyúttal forrása a nemzeti védőképességnek.“ (0. K. T. K. XXXVIII. 20.) Bizalmat kelthet az minden magyar szivében, hogy a nemzeti küzdelem egyik fontos tényezője, az ifjúság, a jövő nemzedék testi fejlettsége és helytálló ereje megfelelő lesz. Azután meg az egyén megélhetésének és érvényesülésének is mostanában az