Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1902
32 A burgundok Probus császár meghívásának engedelmeskedve telepedtek meg Galliában s mint határvédők vendégeknek is érezték magukat. Később ők is hazát akartak szerezni az idegenben s jog szerint is magukénak hitték azt a földet, mely fiaiknak, unokáiknak szülőföldje lett. Királyaik hálájukat mindig kimutatták a császárokkal szemben, vitézségüknél fogva pedig erős védelmezői voltak a római birodalomnak. A IV. sz. végén és az V-iknek elején átmenvén a Rajnán a mai Mainz és Worms táján is megtelepedtek. A pogány burgund nép Gondahar király alatt vette fel a katholikus vallást s Orosius szerint kímélettel és keresztény testvéri szeretettel bántak a rómaiakkal, kikkel különben is az összeházasodás révén hamar vegyültek.1) Teljes házassági jog volt köztük s amint Ammianus Marcelinus mondja: „Jam inde temporihus priscis subolem se esse Románam Burgundi sciunt“.1 2) A Jura Saöne, Rhöne és Durance közti területeken békésen fértek meg burgundok és rómaiak és Marius szerint megosztották a földet a gall szenátorokká!.3) A bún hatalom a vállukra rakta nekik is a rabigát, de Attila halála után ismét új életre keltek s 456-ben részt vettek II. Theodoriknak a svévek elleni csatájában is.4) Később a frankokkal kell megküzdeniük, de elbuknak s 534-ben Childebert, Chlotar és Theodebert frank királyok feloszlatják Burgundiát. Törvényeiket Gundobald gyüjtette össze és adta ki, fia pedig Zsigmond kibővítette. A rómaiakat és burgundokat egyenlő törvények kötelezik.5 6) A büntetést pénzbírság, testi fenyítés és megszégyenítés is képezhette.“) Innen kezdődnek ama kegyetlen büntetések, megtorlások. melyek az egész középkoron át megmaradtak. A házasság, végrendelkezés, adományozás jogát különös figyelemmel írták meg; egész római források után, úgyannyira, hogy sokszor ellenkezésbe jönnek régi hagyományaikkal. Törvényeiket a frank uralom alatt is megtartották s csak Kegyes Lajos törölte el. E nép a törvényeken 1) Lex Burgundorum XII. 5. Romana puella, si sine parentum suoram voluntate aut consci- entia se Burgundionis coniugio sociaverit, nihil se de parentum íacul taté no vérit habituram. 2) XXVIII. 12. 3) Burgundiones partém Galliae occupaverunt, tcrrasque cum Gallicis senatoribns diviserunt. 4) Jemandes 44. caput. His auditis aegre túlit Theodoricus, comparatusque cum ceteris gentibus arma inovit in Svevos : Burgundionum quoque Gundiacum et HilpericuW reges auxiliares habens. ... 5) Tit. X. 1. §. Romanus et Burgiuidio eadem conditione teneantur. 6) Tit. XLIV. Illa facinoris sui dehonestata flagitio, amissi pudoris sustinebit infamiam. A burgundok.
