Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1902

kívül Is felvette á római műveltséget s felolvadása minden térén elő volt készítve. Könnyen, gondnélkül éltek, fegyvereiket tisztogatva, nemzeti dalaikat énekelgették s üdvözölgették a gazdag patríciusokat, kiknek asztalainál vidám élet folyhatott.

A nyugati góthok.

A nyugati góthok története szintén homályos mindaddig, mig a hunnok nyomása alatt a Duna balpartját elhagyván Valenshez fordulnak, hogy nekik római területen helyet adjon. Fridigern vezetése alatt 375-ben el is foglalják a nekik adott területeket, de nemsokára veszedelmet hoznak Valensre s a római hivatalnokok lelketlen zsarolásáért Lupicinus és Valens is életükkel fizetnek azon csatákban, melyeket a göthokkal szemben elveszítettek. Fridigernnek Athanarik lett az utóda, ki az északi-nyugati góthokat a déliekkel egyesítette, lehozván őket „de Caucalandense loco“ valószínűleg Erdély fen- földjéről. Győzelmeik után később még inkább terjeszkedtek, s bár a földet magukénak tekintették, nem kívánnak egyebet, mint „habitanda Thracia solo cum pecore omni concederetur et frugibus, hoc impetrato spondentes perpetuam pácéin“. És csakugyan művelni kezdték a földet.1)

A kor szelleme azonban őket sem hagyta nyugton s felbontva a jó viszonyt Alarik vezetése alatt Itáliába törtek. 410-ban elhalván, utóda Athaulf Dél-Galliába vitte góthjait. A rómaiak nem szívesen tűrték e helyen s átnyomták Hispániába. Második utóda Vallia itt hősiesen harcolt a betolakodott alánok, vandalok s más germán barbárok ellen a rómaiak érdekében, minek jutalmazásáéi góthjait ismét Galliába hozhatta vissza. Constantius fővezér tehát nem volt hálátlan, ki Aquitania secunda-t s a szomszédos tartományt Toulou- setöl a Garonneig s a tengerig a góthoknak szerezte meg Vonomistól. így jogosan mondhatták magukénak ezen földet s ezt a krónikák is igazolják.2) Országuk területének gyarapítására I. Theodorik és íia

1) Jornand. 16. c. Quo tempore Vesegothae Thracias Daciamque Ripensem post tanti glóriám trophaei, tamquam solo gcnitali positi eoepeinnt incolerc.

Jornand. 25. c. Danubium transmeantes Dáciám Ripensem, Moesiam Thraeiasque permissu Principis insidere.

Jornand. 26. c. Coeperunt Gothi jam non ut advenae et peregrini, séd nt cives et domini pössesoribus imperare totasque partes septemtrionales usque ad Danubium suo jure teuere.

2) Idassi Cliron. ad 419. c. Gothi intermisso certamine, quod agebant. per Constan- tium ad Gallias revocati. sedes in Aquitania a Tolosa usque ad Ocoanum acceperunt stb.

Epitome chron. Guep. Le. Reversi Gothi ad Gallias sedes accipiunt a Tolosa in Burdegalen ad Oceanum usque.