Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1901

7

póktól . . . kartársai önérzettel mutatnak a lankadt révedezőre s hangzik a büszke szó : Ez Czuczor! A legközelebbi percben az idegen karjai közt tartja a meglepett, a sápadozó ifjút, kinek e szavakra : „Nemzetem hősköltője ! Kisfaludy ajánlja barátságát !“ — megindulnak könnyei, de szó nem jön ajkaira.“ Szó szerint közöltem ezt az adatot, kedves Ifjak ! hogy mi is legalább parányában élezzük azt a teremtő lelkesedést,; mely ezeknek a férfiaknak keblét dagasztotta s mely a sivár jelent a szellem termékeivel aranyozta be. Kisfaludy iránt a bátorításért, buzditásért Czuczor mindig hálás volt s halála alkalmával igy ir róla :

Múzsám, te is tedd lantodat és borulj Sírjára és forró hálakönyűt eressz ;

Ő nyujta néked lantot első,

Apola ő sürögő kezekkel.

1825-ben befejezte tanulmányait és pappá szentelése után rendje a győri gymnasiumhoz küldte tanárnak. Habár időközben megjelent Vörösmarty ragyogó nyelvű Zalán futása, még sem vesztette el lelkesedését, hanem még nagyobb buzgalommal Írja meg második eposzát, az „Aradi gyűlést“, melynek tárgya a történelemből általán ismeretes. — Ez után két évvel harmadik eposzát is megírja Botond cimen, melyet a kritika legjobb eposzának mond.

Ezek után már egy nagyobb szabású elbeszélő költeményt, egy valóságos klasszikus mintájú epopeát tervez. Hőséül valóban megfelelő alakot választ, történelmünk legkimagaslóbb alakját, Hunyadi Jánost, kiben a nemzete iránt való rajongás csodálatos módon simult össze Krisztus szeretetével. Egy igazán keresztény érzésű költőnek való tárgy ! Előbbi epikus költeményeiben a pogány ősök vitézi dolgait énekelte meg, ebben a rövidesen keresztényidé lett magyarságnak kultúra és kereszténység védő szerepét óhajtotta dicsőíteni. Lelkének minden buzgalmával csüngött a tárgyon, a történettudós utánjárásával kutat, helyszíni szemléket tart, mint egykor Vergilius akarta s mégis az oly nagy előkészüléssel terveit munka