Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1901

23

miket mások megszokott voltuknál fogva már figyelemre sem méltatnának. Felfedezi a hibákat, hogy leszoktassa róla a népet. A falu sáros utcái; a kémény nélküli, a kapu és kerítés nélküli házak; a tapasztatlan, vakolatlan falak; az élő fákban való hiány az Alföldön; a korcsmázó s házatáját elhanyagoló gazda ; a cifrálkodó, gyakran tükörbe néző falusi menyecske, a ki a konyhájával mit sem törődik; a lustálkodó cseléd; a fonóház kicsapongásai ; stb. slb. mind egymásután sorakoznak elő. A versek annak idejében közkedveltségnek örvendtek s jó hatással voltak a népre.

És ezzel be is fejezem költői működésének ismertetését, hogy most már röviden Czuczorról, a nyelvészről emlékezzem meg.

Czuczor egyáltalában nem volt úgynevezett képzelt nyelvész. Korában voltaképen a nyelvészetet nem mint tudományt művelték, hanem mint olyan valamit, a mi a nemzeti szükségletek kielégítéséhez tartozik. Révainak nem akadt méltó követője. Hanem ha nem is volt Czuczor képzett nyelvész, a magyar nyelv régi és népies szókincsét, szólamait, fordulatait, közmondásait korában senki s előtte csak Dugonics ismerte úgy s talán egyebek mellett ez bírta reá az akadémiát, hogy a Magyar nyelv nagy Szótárának szerkesztését reábizta 1844-ben.

Ez időtől kezdve Czuczor, mint már említők, majdnem egészen hűtelen lesz múzsájához s egészen a nyelvészetnek él s miként Erdélyi mondja, valósággal fejévé tette magát egy önálló nyelvészeti iskolának, melyet bölcsészetinek lehetne nevezni a történelmivel szemben. Es vájjon lehet-e a nyelvet, melynek annyi joga van a gondolkozáshoz és viszont — a philosophiától elzárni ? Oly kérdés, mely a tudósokat régóta két táborra osztotta, pedig kézenfekvő dolog, hogy az igazság itt is a középidőn van. Erdélyi pl. meg van győződve, hogy úgy a tapasztalati, mint a bölcsészeti út, összehozhatok egy felsőbb fokozaton. Czuczort azonban erős fajszeretete, a Horváth Istvántól tanult szittya tudományos érzés meggátolják abban, hogy elméletét elfogadható módon kifejtse