Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1901

22 vérmes, nem volt szarkasztikus, nem volt dorongoló, szóval nem a Juvenalis tollával irt, hanem a másik római szatirikuséval, Horaliuséval, kinek elve volt „ri- dendo dicere verum“ mosolyogva, simán mondani meg az igazat, mert igy talán többet is használ. A szatíra ugyan sohasem személyeket támad, hanem mindig álta­lános hibákat és ferdeségeket ostoroz, de azért akadnak érzékeny lelkek, kik — sokszor méltán — az általánost személyükre vonatkoztatván, megsértődnek. Czuczor pedig soha életében senkit sem sértett meg s legtávolabb állott ettől gondolatban is. Talán ezért van, hogy szatírái is a legnagyobb általánosságban fosztanak szét s olyan nem­zeti hibákat ostoroznak, a melyek voltaképpen virtus­számba mentek. Ilyenek pl. a választásoknál elkövetett visszaélések, melyek a 48. előtti választásoknál — az ólmos botok korszakában — mindenesetre idealisabb magaslaton állhatták, mint ma a tiszta választások kor­szakában, melyekről különben mellesleg legyen megje­gyezve — szintén „difficile est satiram non scribere.“ Ilyen alkotmányos választást ir le Czuczor KorUskedés c. darabjában inkább történeti hűséggel, mint szatirikus éllel. Szatirikusabb a Maradi Marady nr c., mely a kon- zervativeket teszi nevetségessé, a kik makacsul ragasz­kodnak a régi rendi alkotmányhoz, mely pedig sem az új idők szellemének, sem a Czuczor demokratikus ér­zelmeinek nem felelt meg. Két párt volt ugyanis ekkor : a maradók és haladók A szatírában Marady úr dühö­sen kell ki azon szörnyű kívánság ellen, hogy a nemes még adót is fizessen és még a két garasos adóról, me­lyet Széchenyi akart behozni szoktatásul, sem akar tudni. Egyébiránt ma sem vagyunk különben: a „nem adózunk“-féle elv többé-kevésbbé általános. Meg kell emlékeznem u. n. Paprikás versei-iő\ is, melyek teljesen a nép számára készült didaktikus köl­temények. Aestetikai becsük nem sok, de annál több oktató és nevelő hatásuk van. Megérdemelnék, hogy a nemesebb ponyvára kerüljenek, mint Arany egyik-másik költeménye. Ezekből látszik, hogy mily jól ismerte Czu­czor a népéletet. Éles szemével olyanokat is észrevesz.

Next

/
Thumbnails
Contents