Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1901

21

van, melyeknek egy-kát sorát vagy egész versszaká is a néptől vette át s úgy szőtte tovább, milyen pl. a Bort ittam én, boros vagyok v. A szeretőhöz menetel címűben az igy kezdődő versszak:

„Száraz fűre deres harmat hull adóz,

Édes lovam ne egyél, mert bajt okoz.

Legsikerültebb és általánosan ismert lyrai darabja a Falusi kis leány Pesten. Ha semmi mást nem irt volna, ez egyetlen költemény is megörökítette volna nevét a magyar irodalomban. Miként Garayt Konl-'yá után : úgy Czuczort e remekbe készült humoros genre képe után ismeri az iskolán kívül álló magyar közönség. A tapasz talatlan, naiv falusi kis leány nagy városba, Pestre kerül almát árulni. Szeme-szája eláll a sok látni valón s esetlenségét megmosolyogjuk, de ártatlanságának hamva meghat. Mindég fülébe cseng anyjának tanácsa, mely azonban csak a katonák incselkedésélől óvta s épen azért a finom űri nép kétértelmű bókjai jól esnek neki . . . majd egészen megrémül, hogyha talán megsértette azt a fényes ruháju, nagy bajuszu urat, a ki nem más, mint egy urasági huszár.

Kisfaludy és Vörösmarty nyomán balladákat és románcokat is irt, de — mint ismeretes — ebben a műfajban Arany J.-ig egyetlen költőnk sem volt szerencsés. Inkább képek és kisebb költői elbeszélések azok, mint balladák. A Czuczoréi közül teljes joggal leghíresebb a Szondi című, melynek tárgya a drégeli hős dicső halála. Arany is feldolgozta e tárgyat, de mig Czuczor e cselekmény elejével kezdi: addig Arany a végével s a hős két apródjaival énekelteti a lefolyt dicső csatát.

A 40-es évek folyamán a szatírával is megpróbálkozott Czuczor s ismerjük el, elég sikerrel, mert eleddig voltaképpen szatirairónk nem volt. Nem mintha anyag és tárgy bőven nem kínálkozott volna, hanem mert irodalmi szabadságunk még nem volt. Nemcsak a cenzúra kötötte meg az Írók kezét, de maga az olvasóközönség érzékenysége is. Ismerve az eddigiekből Czuczor természetét, következtethetjük, hogy ő szatíráiban sem volt