Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1899
36 Pejér Gerö dr. alkalmi költeménye. A gyulafetaérvári rom. kath. főgymnasium felszen telésére. — 1899. november 5. — Felvettél öblös csarnokodba. Te, rég várt, fényes alkotás! Szivünk kitágul, arcainkon Örömtől ég minden vonás. Nem aggaszt már a küzdelem ! Elszánt lelkünk megilletődve Tekint a távol, szebb jövőbe Diadalszomjas földeden. Három száz éve állsz e ponton Mint egy Fárosz Erdély fölött, Mialatt sokszor megkopott már, Szakadt szét fénylő köntösöd. S bár jobb idő jobbat hozott. — Tanú rá mind, mi földi, égi: Szived, lelked maradt a régi, Szellemed sohse változott. A hit egykor , ős telkeinken Ravatalon volt . . . Sok, mi sok,— Saját tulajdon véreinkben Támadtak antikrisztusok ; Győzelmedet ne érje vád, — Három nagy tábort visszavertél, Sionnak védbástyája lettél, A holtat lábra állítád! Orkán zúgott a nagy hazában. A honfiak bolyongtanak, Szabadságuknak rengetegjét Ellepték éhes, dúvadak ; A jajszó alig hangzik át, — Ifjaid fegyverrel a kézbe’ Villámként rohannak a vészbe, Védni a testvér Hunniát. t
