Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1895
felnőttek oktatására is kiterjedvén a tanári testület 1871. febr. és márc. hónapokban 7 tárgyból 87 előadási órát tartott. A következő télen is kísérletet tettek, de az érdeklettek közönyössége miatt az egész ügy abban maradt. 1873. jan. 15-én tárgyalják először a módszertani értekezletekről szóló miniszteri leiratot, de az oly általános hangon szólott s annyi minden körülményre kiterjedt, hogy nehezen tudtak vele tisztába jönni. Végül azt tervezték, hogy mindenik tanár adja elő, hogy az egyes osztályokban minő szempontokból és milyen tanmenet, szerint tart előadást, s ily formán nehány értekezletet meg is tartottak, de minthogy egy-egy tárgy öt óránál több időt s 14—15 ív Írást vett igénybe, más úton igyekeztek célhoz jutni. Az összes tárgyakat három szakcsoportra osztották fel, úgymint: a) hittan-történelmi, b) nyelvészeti, c) mennyiségtan-természettudományi csoportokra. Ily beosztás mellett 187V*. év folyamán tartottak is hét értekezletet, melyeken 18 kérdéssel foglalkoztak behatóbban. a. 1) Miképen lehet Mózes öt könyvének előadásával kapcsolatban a világ teremtéséről szóló tant legcélszerűbben fölfejteni s a gondviselést élénken feltüntetni ? 2) Az első osztályos tanulók számára előirt hitigazságok kellő elsajátítását melyik módszer — fejtegető vagy kérdező által — lehet könnyebben eszközölni. 3) Ali a gymnasiumban a vallástanítás legfőbb feladata ? 4) E feladatot mi módon és minő eszközök által lehet legkönnyebben megoldani ? 5) Miképen hathat oda a tanári testület, hogy az ifjak az iskolában szerzett vallásos meggyőződést az életben is állandólag megtartsák s társadalmi tagtársaik hasznára is gyiimölcsöztessék ? 6) Minő politikai eredményei voltak annak, hogy szt. István király nem a görög, hanem a latin szertartás szerint fogadta el és hozta be Magyarországba a kereszténységet ? 7) A szászok bejövetele hatott-e és mennyiben Magyar- és Erdélyország ipara- és kereskedésének fejlesztésére ? 8) Magyarország fennállása szükséges volt-e Európa civilisatiója érdekében ? 9) Hogyan adható elő az ó-kor története oly formán, hogy az is feltüntetve legyen: mennyiben gyakorolt befolyást valamely ország földrajzi fekvése a bennlakók anyagi és szellemi emelkedésére? 10) Miképen kezelendő a rómaiak története, hogy abból az ifjak a rómaiak nagyságát tisztán fölismerjék s hazai viszonyainkhoz mért lelkesedést és tanulságot meríthessenek?
