Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1894

23

mennyiben Eudoxosz csillagászati rendszerét fogadja el s azt dolgozza fel verses formában, még pedig akkora hűséggel, hogy elődjének tévedéseit is átveszi. A munka elején, hol Zeliszt liivja segítségül, és azon részében (100—136), hol Diké földi tartózkodását Írja le, elég lendületes, a többi része azonban száraz. Érdemül hozzák fel, hogy rendszere világos, kifejezése egyszerű, menten minden dagályosságtól. Az előadásban Homéroszt és Hesziodoszt szerencsésen utánozza, meglátszik azonban, hogy az eposzi nyelv titkaiba nincs kellőleg beavatva. Még grammatikai hibáktól sem egészen tiszta. Különben tárgyalja az égi testek állását és mozgását, nagy ságát és egymáshoz való viszonyát. A függelékben pedig, melyet sokan hamisnak tartanak, szabályokat közöl, hogyan lehet a csillagok és légkör állásából az időjárást meghatározni. E munka legnagyobb haszna, hogy az érdeklődést a csillagászat iránt felkeltette. A későbbi mathematikusok magyarázták, sőt Cicero latinra is lefordította, miből látszik, hogy Aratosz a rómaiaknál is népszerű volt.

Érdekesen nyilatkozik róla Quintilianus: Aiati matéria motu cárét, ut in qua nulla varietas, nullus affeetus, nulla persona, nulla cujusquam sit oratio ; sufficit tarnen operi, cui se parem credidit. Mig Ovidius: Cum Sole et Luna semper Aratus érit. Festus is lefordította latinra.

2) Nikandrosz. Kolophonban született 160 körül Kr. e. Damaiosz előkelő papi családiából. Élettörténete homályos. Aitoliaban működött s életét a tudománynak és irodalomnak szentelte. Különösen kitűnt a régi görög nyelv grammatikai ismeretében és a hitregék tudásában. Költő azonban nem volt. Verselésc döczögős, tárgyát érdekessé tenni nem tudja, nyelve homályos s mig egy részt tele van archaismusokkal, addig a legmerészebb újítástól sem riad vissza. Mintha maga sem volna tisztában tárgyával, — beosztása zavaros, a részek közt nincs szerves kapcsolat, az egészen nincs semmi poetikus színezet.

Egyik nagyobb szabású munkájának a czime: Theriaka, mely majdnem 1000 versben a mérges állatokkal foglalkozik. Ismerteti azokat; megállapítja marásuk diagnosziszát s azután közli az alkalmazandó orvosságot és a gyógyítás módját. A másik 630 sorból álló tanitókölteménye; az Alexijohcirmaka, nem egyéb száraz orvostudományi tankönyvnél. Egyetlen érdeme,