Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1894

24

hogy a betegség jelcinek megállapításában liií és megbízható, miért is az orvostudományban mai nap is becsült forrásmunka. A mezőgazdaságról írott tankölteménye, mint a fenmaradt jelentéktelen töredékek tanúsítják, alapos természettaniismeretből ered; dicsérik különösen az elősorolt növények botanikai leírását. Irt még a vadászatról, drágakövekről, kígyókról is, mely utóbbi még leginkább élvezhető. Nikandrosz kevés elismerésre talált saját korában és honfitársai között. A rómaiak azonban tudományos értékét becsülték, sőt költők is, különösen Vergilius és Ovidius sokszor vettek tőle anyagot.

3. ) Megemlítésre méltó Archaisztraiosz 3-ik századbeli tanitóköltő, tárgyának különös természeténél lógva; ö álta'ában az étkeket, főzelékféléket és csemegéket irta meg egy költeményben. A legjobb és legkülönfélébb éte’ek tanulmányozása végett messze tartományokat beutazott s kiváló gonddal irta megGasztrologiáját, mely útmutatóul szolgál minden szakácsnak. A munka latinra is le van fordítva.

4. ) Dionysziosz Periegetesz. Alatta az alexandriai korszak hanyatlásnak indult tan;tó költészete még egyszer felvillant. Sulla vagy Augustus idejében élt s 118(5 versből álló tanító költeményt irt, melynek czime: Fericgeszisz. Föld- és néprajzi tárgyakat dolgoz fel benne. Munkája egyike a görög tanító költés legsikerültebb darabjainak. Előadása lendületes, az ismertetett népek életére és jellemére vonatkozó reflexiók élénkek és változatosak s a helyi érdekű mondák találó alkalmazása regényes szint ad az egész versezetnek. Manapság azonban már csak tudományos értéke van.

* *

*

Ezzel az ó-görög tanitó költés számba vehető termékeiről röviden megemlékeztem. Elismerem, hogy a fokozottabb várakozást kielégítenem nem sikerült, mindazon által a tárgy iránt való szeretetem némi elnézésre számíthat ahiányokért, különösen ha igazában hivatkozhatik arra, hogy nálunk járatlan utakon mozog. Ugyanis a hazai philologia irodalma épen ez érdekes fejezetre nézve a legszegényebb. Apróbb értekezések szórványosan jelenhettek meg, de jórészt hozzáférhetlenek. Szabó Istvánnak Thcogoniaforditása tudtommal nem is látott napvilágot, Kiss János munkálatai pedig Pythagorasz aranymondásairól magát a tanitó költést nem is érintik. Sőt az E, Ph,