Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1894
22 tagadni. Egy szempont van, melyet szem előtt tartva a költő, virágzó irodalmi korszakban is irhát didaktikus költeményt. S e szempont a lángész sugarával megvilágítani, a költői képzelem bübájával bevonni és zengzetes nyelven énekelni el a száraz tételt, — népszerűsíteni, megkönnyíteni a tudományt. Ámde e szempont sem érvényesül az alexandriai korszak tanító költészetében. Mit e téren ugyanis e korszak létrehozott, — az nem egyéb száraz verselésnél, hálátlan anyaggal való merő kísérletezésnél. A régi mestereknek csupán eposzi versmértékét utánozták, nem pedig költészetét is. Tárgyul többé nem a vallás és bölcselet szolgál, hanem leginkább a földrajz, csillagászat, földmivelés, nemzetgazdaság s egyéb reális tudományok, melyek annál inkább fárasztják az olvasót, mint hogy előadásmódjuk is többnyire darabos és színtelen. Egyikmásik darab még is elég kedvező fogadtatásban részestilt. 1.) E korszak legjelesebb munkása Aratosz, ki Sicyonban született 270-ben Kr. e. Ifjú korában szülővárosa érdekében küzdött s mint nem valami jeles hadvezér, Antigonasz Go- natasz makodoni király fogságába került, mely időtől kezdve a makodon udvarban orvosként működött. Ifjú korában ephe' szoszi Menekratesz grammatikus oldalán képezte magát a tudományokban, ki Pl nius értesítése szerint maga is irt valamely tanitókölteményt, mely azonban elveszett. Hallgatta továbbá Timon és Menedemosz bölcsészeket s Athénben megismerkedett Zénóval, mielőtt Macedóniába került volna. Itt szintén előkelő költők és tudósok társaságában élt, kik közül aitoliai Alexander, rhoduszi Antagorasz és kardiai Hieronymosz a jelesebbek. Antigonasz király kívánságára irta legjelesebb s egyedül fenmaradt tanitó költeményét, a Fhainomenat. Kal- limachosz epigrammában üdvözölte .a költőt, Theokritosz pedig néhány idylljét neki ajánlotta. Némely életirója szerint orvosi és csillagászati ismereteit Cliosz szigeten szerezte s Syriaban, Antiochosz király udvarában is tartózkodott, kinek kedvéért Pan tiszteletére hymnusokat irt. Aratoszt általában úgy említik a régiek, mint nagy tudományu és tevékeny férfiút, ki széles körű irodalmi tevékenységet fejtett ki s egész sereg költemény ezimet hagyott maga után. Phainomenajának voltaképen csak formája eredeti, a