Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1894
21 Ezek is a négy elem keverékei; legdicsőbb keverék az ember, melynek lelke aetheri természetű s a szív vérében lakik. Érdekes a megismerésre vonatkozó elmélete. Empedoklesz szerint a tárgyakból bizonyos folyás ömlik ki, mely a pórusokon belénk hatói s az összetartó erő útján a lélekkel keveredik és eszközli a megismerést. Az ember pliysikumában megvan minden elem s azért megismerhet mindent. Végül a harmadikban az istenek természetéről, és a lélekvándorlásról szól. E részben sajátságos világfájdalmas hang jut füleinkbe, mely különben Empedoklesz egész költé. szetét jellemzi, Keserves az élet, gyarló az ember és múlandó a világ; isteni természetűek vagyunk, de előbbi bűneink miatt e romlandó világba számüzettü k, hol csalódás mezején, sötétben botorkálunk és a valót nehezen ismerhetjük meg, mivel érzékeink csalnak s az élet rövid, már pedig annyit tudunk, mennyit tapasztalunk. Azonban az ember önmegtagadás és vezeklés által megtisztulhat s halála után az istenek közösségébe juthat, természetesen a lélekvándorlás útján. Empedoklesz egyike a legnépszerűbb tanitóköltöknek. Müveit az ókor úgy tartalmuk, mint külső formájuknál fogva nagyon becsülte. Diogenesz Laert. szerint (VIII. 57.) Arisztotelész Homérosz utánzójának tartotta és elismeréssel nyilatkozott erős nyelvéről, méltóságos stílusáról, találó metapliorairól. Az alexandriai korszak tanitó költői. Az ó-görög irodalom e korszaka egyúttal a hanyatlás korszaka minden téren. Miután a müköltés minden formája virágzásának dicső idejét átélte s az emberi szellem örök becsületére va'ló müvekkel gazdagitá a világirodalmat: szerényen hátra kezdett vonulni s a prózának engedte át a pályatért. A dolog természete hozza magával, hogy ha már általában a miiköltés hanyatlott, annál inkább annak amúgy is mostoha hajtása, a tanitóköltés. Ez ugyanis úgy czéljánál mint tárgyánál fogva, a szó igazi értelmében nem is volna a költészet körébe vonható. Oly korban, melyben a tudományok virágzanak a a prózai nyelv nagy mesterek kezében csodálatos hajlékonyságra, a kifejezésben változatosságra, a festésben élénkségre tett szert, kötött formába szedni az előadandó tanokat, hiú fáradság volna; ezzel azonban nem akarom a tanitóköltés jogosultságát