Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1894
20 ilyos nemét máv szülőitől örökölte, melyet bölcseleti, természettudományi és orvosi tanulmányaival még inkább fokozott. Való az, hogy bizonyos proplietai ihletet tulajdonított magának, hogy csodatevő hatalommal dicsekedett és azt kívánta, hogy őt halhatatlan istennek tartsák. — Ismeretlen okból hazáját elhagyván, megfordult Peloponneszoszban. Olympiában egyik költeménye, melyet bizonyos rapszod szavalt el, élénk tetszésben részesült. Életének egyéb viszonyairól teljes bizonytalanságban vagyunk. Nem tudjuk mikor, nem, hogy hol végezte be életét. A csodás elemmel kiszínezett mesék közül, melyek kimúlásáról szárnyra keltek, lcgtcrjedtebb s egyszersmind Empcdoklesz rajongó természetének legmegfelelőbb az, hogy az Aetna kráterébe ugrott, hirtelen eltűnésével azt a hiedelmet akarván az emberekben ébreszteni, hogy őt az istenek magukhoz vették. De fémből való egyik saruját az Aetna kivetette és öt elárulta (Diogenes Laert. VIII. 79.) E legendáról Hóra- tius is megemlékszik a Pizokhoz írott epistola 464 vesében. Siculique poctae narrabbo interitum: Deus immortalis haberi dnm cupit Empedocles ardontem frigidus Aetnam insiluit. Cicero is: De Oratore I. 50. Munkái, melyek a Fabricius-féle Biblioteca graecaban (II. ]2.) vannak összegyűjtve, különféle czimeken említetnek. Igen jelentéktelen töredék maradt fen a Katliarmoiból, melyben a lélekvándorlás tanából kiindulva, polgártársait erkölcsi tisztulásra serkenti. Diogenes Laertius után emlegetnek az Empcdoklesz neve alatt egy 600 versből álló Jatrikosz logosz ez. tankölteményt is, mely azonban az újabb magyarázók szerint az előbbinek töredéke. Sokkal fontosabb Physikája, melyből legtöbb is maradt ránk. Ez úgy látszik három részből állott. Az első a minden- ség keletkezését és a lét törvényeit tárgyalja. Szerinte, négy elem szolgál anyagul minden létezésre: a ttiz, levegő, föld és víz ; ezek egymás nélkül léteznek, egyik sem lesz a másikból, vagy másikká. Minden más lény ezeknek keveréke és szétvál- lása; összetartó erő a szerelem, szétválasztó a gyiilölség. Az összetartó erő (szerelem) mindent egyesit, a szétválasztó (gyü- lölsé.g) mindent felbont E két erőnek s a négy elemnek tulajdonítja a pliysikai lét tárgyait. A második részben a szerves lények keletkezését tanítja.
