Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1893
44 nők, gyámnok, hadnok, helynök, látnok, tottnok és még, számos hasonló alkotású. a nyelvújítás becézett képzései és a hivatalos stílusnak gyöngédséggel ápolt csemetei, melyek a Nyelvőr és a helyes irányú nyelvművelők folytonos üldözése mellett is még folyton folyvást élnek, virágoznak. Pedig milyen könnyű volna helyettük: napidijas, gondviselő (még a tud. egyetemen is a gondnok járja), helytartó, jósló v. jón, tollvivö stb. alkalmazása. — Epen olyan könnyű, nyomdász li. köngvyomtat' nyomtató; építész li. építő és így tovább. Helytelen eljárás az igetőből és valamely névszóból összetett főnevet alkotni : rakpart, dúrrlég, fészérv, gyúpont, hallideg, köt szó, láthatár, Iáikor. Valamint a természettudományok és az orvosi műnyelv többi hirhedett szavai is: hörgcsö, köthártya, kötszövet, látideg, lattáv, láttelep, nyeleséraganyag, lengéiét, asz hártya, védfu'.ánk, gyomornyit. Csak egy picike jószándék, no meg egy kis í áradság kellene az illető tudományok íróinak, hogy az igető helyett az igenevet tegyék és a helytelen szavakat megigazítsák. Rakodó part, durranó lég, feszítő erő, gyújtó pont, halló ideg, látóhatár stb. mégis csak másképen hangzanak, mint azok a béna, természetűkből kivetkeztetett szavak. Igaz, hogy igy helyreigazítva kissé hosszabbak, mint a hogy a „nyelvérzék“ híveinek tetszedhetnének: ámde a törvényesség hívei a rövidség kedvéért nem tűrhetik a nyelv törvényeinek arculcsapását. A hivatalos stílus kinövései közé tartozott és tartozik még most is az -ás, és képzős főneveknek i képzővel való ellátása. Ezeket melléknévi igenévvel vagy birtok viszonynyal kell helyreigazítanunk. Csak akkor maradunk meg az -ási, est-vei, ha egyáltalában sem a foly. csel. igenév, sem a birtokviszony nem segít. Az nem szolgálhat az -ási, - ési mentségére, ha esetleg Petőfi azt mondja: Ezt ne bántsa elmúlási. vész. (Voltak sokkal jelesebbek.) Nem mondjuk tehát olvasási közönség, hanem olvasó k., nem öntözési csatorna, hanem öntöző, nem kifolyási cső, hajózási csatorna, hanem folyó cs., hajózó cs.; nem tanácskozási, gyülekezési terem v. hely, hanem tanácskozó, gyülekező-, nem himzési minta, hanem hímző m. (Ny. I. 285. III. 114. XIII. 11.) Ha pedig a jelzett név az ás, -és cselekvésnévnek birtoka, akkor e viszonyt birtokos szerkezettel fejezzük ki. Tehát: az eljárás módja, a viznyomás magassága, a
