Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1893

22

Neked odadom az eggyet, ha gytirömvel a homlokodra haccz iltnyi. (Ny. XV. 375.) Nagyon szeretne velük beszényi. (Nm. Ny. III. 469.) Zajt csinálna hangos sikoltással, S tán nem is tudnának szólni majd egymással. (Ar.: T. VI. 3.) Gondolkozott az ő farkasáról, Őt elnyelni vágyó rossz szivíi bátyjáról. (Ar. T. V 17 ) Nem merte, nem tudta, nem bírta tagadni. — De nem mert szemére szállni még sokáig (t. i. az álom). (Ar. T. IV. 4.) Igaz Isten lévén, hogy tudjam szenvedni. (Zriny. XV. 30.) El is foglalhatnám, elvehetném joggal, Hogyha úgy akarnék bánni a dologgal. (Ar. T. VIII. 10.) Ismeretlen bajnok fekete paripán Vágtat a zászlóhoz és mérkőzni kíván. (Ar. T. XI. 11.) Rakta is szaporán, alig győ zte nyelni. (Ar. T. X. 17.) S a mely kutya egyszer hozzá közelített, annak ö szarvával repülni segített. (Ar. T. IX. 4.) Csókolod,zni élig győznek. (Néprom. Ny. VIII. 336.)

A „talál“ főnévi igenévvel azt fejezi ki: történetesen, véletlenül, akaratlanul. Pl. Az is tudom, hogy ő ingerlé a minap, S úgy talált megütni egy boszantó inast. (Ar. T. XII. 9.) Ha megtalálja tudni az apád, majd ád. (Nép.)

A „bir“ igekötökkel ellátva szintén a főnévi igeneves alakokhoz tartozik, a mennyiben bir eredetileg csak segédigéje annak az elmaradott igének, mely infinitivusban állott s melynek csak igekötője maradt meg. E szerint „el biru-hoz tartó* zott a „vinni“ „tartani“ : ki bir = ki bir állani. (Lebr. Toldi 163.) Itt-ott a rendesen hiányzó ige kitevődik, de ilyenkor az értelem más, mint az említett esetekben. Pl. Hosszasan leckézte Miklós a vén szolgát, Míg fel birta fogni a dolog mivoltát. (Ar. T. X. 3.) Itt az ige elvont dologra vonatkozik, míg amott concrét értelemben áll.

Néha az igének két tárgya van, melyeknek egyike főnévi igenév. Ez a szerkezet hasonlít a latin infinitivus cum accusativo hoz, de nem egy azzal, mert a magyarban acc. c. inf. nincsen. A kettős tárgygyal álló igék a két tárgy bármelyikével külön is fordulhatnak elő a mondatban. Leginkább lát, hall. érez, hagy, enged állanak kettős tárgygyal. De ezek mellett más igék mellett is állhat kettős tárgy, a nélkül, hogy mint Lehrnek idegenszerűséget kellene éreznünk. (Lehr- Toldi 464.) Példák. Könv szökik szemembe, ha a völgyi fákat Régi ismerősim elszáradni látom. (Tompa: Küzdés.) Meglátta a telek lábjában