Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1893
11 Ezt az ajánlatott meg Hunfalvy veszi védelmébe. (Magy. Nyelvészet VI. 432.) „Mi pedig azt viszonozzuk erre: anyelv- csinálás, az iskolai nyelvtanokban soha semmi figyelmet nem érdemiem vala. nem is érdemlendenie, azt a köztünk élni kezdő Tallérosy Zabulonnak engedvén át.“ Az én megjegyzésem pedig szintén csak oda üt ki, hogy még egyetlen jeles Írónknak sem fájt a feje azért, miképen találjon a latin, német stb. infinitivus perf.-nek magyar hasonmást. Nem pedig azért, mivel nyelvünk nem szorult rá, hogy ily kirívóan idegen kifejezéseket utánozzon : mert természete egészen más, mint az idegen nyelveké Külőmben is egyik vagy másik fordulat visszaadására sok de sok eszközzel rendelkezik. A főnévi igenév ragozása. Az infinitivus más ragot nem vesz fel, csak a személyragokat. Itt helyén lesz, ha egy pár szót szólunk a főnévi igenév személyragozásáról. Nyelvünk búvárai nem késnek a magyar nyelv ezen sajátságát eléggé dicsérni, mivel az indo- germán nyelvek egyike sem kérkedhetik az infinitivus személyragozásával, ez nyelvünk egyik kiváló sajátsága, igazi liunga- rismus. (Ny. XIX. 27.) A személyrag a főnévi igenévnél rámutat arra a személyre^ ki a cselekvést végzi. v. a kire a cselekvés hat. Rendesen csak akkor használjuk, ha a cselekvés vonatkozását szorosabban meg akarjuk határozni. Megérdemli, hogy mielőtt tovább haladnánk nagyjában a régiek nézeteivel is megismerkedjünk az infinitivus személyragozásáról. Sylvester a személyragos infinitivust nem is éra líti nyelvtanában, mert általában azt látjuk régi nyelvtaniróink nál, hogy a nyelvtant egészen a latinnyelvtanok mintájára készítették s így természetes, hogy nyelvünk specialis sajátságait mellőzték. — Molnár Albert 161G»ben közrebocsátott nyelvtanában az infinitivusokról szóltában így nyilatkozik (Corp. Gramm. 181.) Infinitis his adjieitur interdum praesertim in versibus a et e paragogicum, ut: látnia, kérnie, videre, petere, pro látni, kérni“ De bár a következő lapokon egészen szabályosan mutatja be a személyragos infinitivust (őnéki látnia,
