Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1893
12 ivet videre ipsi: teneked látnod, licet videre tibi; énnekem látnom, licet videre milii Corp. Gramm 189.), annak bővebb magyarázatába nem bocsátkozik. Molnár még' a láthatni, lá- tandani, látandhatni“ alakokat is személyragozza ( láthatnia, licet videre posse ipsi: láthatnod, licet videre posse tibi, láthatnom, licet videre posse milii; látandania, látandanod, látan- danom, látandhatnia, látand.hatnod, hí fand hatnom 40.), bár ezt aligha megtaláljuk akár az irodalomban, akár a népnél. Komáromi Csipkés Gy. (1655.) a személyragos infinitivust a „Praesens Infinitivi“ alá helyezi. Pereszlényi az inf. személyragját szintén paragoge-nak tekinti. Hogy jobban megismerjük az inf. személyragozásának természetét, tartsunk sort. kezdjük ott, hol a cselekvés az első személyre vonatkozik — Példák. Énnekem kel meykerezt.elked- nem. (Jord. C. 362.) Oh ha ilnec mondanom (Nagysz C. 25.) Ez oskolába akarnék tanulnom. (Virg. C. 84) Sok annak ydeye, hogy akartam ystennek zolyalnom. (Ehr. C. 98.) Attyamfya en fogadam mend azt tonnám. (Ehr. C. 101.) De megli ewrew- metliesen tewle tanolnom akarok. (Komj. Sz. P. Lev. 13.) Nem vagyok mylto apastalnok mondathnom (U. o. 182.) Jaj ! hogy ily panaszra kell nyitnom a számat. (Ar. T. Vili. 6.) Ideje velők esni értetném. (Zrinyiász I. 19.) Meytöi nőm végig nem lehető. (Zriny. 1 40.) Szabad legyen kérkedés nélkül mondanom (Zr. VIII. 52.) Jaj ha e szenny ott maradna Hová kéne akkor lennem (Ar. Ágnes assz.) A cselekvés az egyes második személyre vonatkozik. — Nem yllyk neked agyadat fel -venned. (Ers. C. 13.) Ha akarz my eletewnkbely lenned (Ehr. C. 98.) Kyket lenzatnal kewl hatthacz vallanod. (Ehr. C. 98.) Énnekem semegykeppen ellő nem ne mery mondanod. (Ehr. C. 103.) Kész vagy azokat mind elvesztened. (Zriny. XII. 72.). Hamisság arra törvényt tenned, a’ ki birodalmad alatt nincsen. (Pázm. Préd. 871.) Nem kár volna téged Kertkaróhoz kötni, Csihán-korét neked Oda enned adni, Polyvás-vizet neked oda innyad adni (Kőmives K.-né, Ny. XV. 288.) Itt elhagyják ki>1 fened, másott a torkodba verik. (Ball. Példab. 3719.) Késő akkor zárnod, ajtót lakatolnod, mikor oda a fakó. (u. o. 4128.) Ej te Kappel, kár volt neked ezt tenni, Kajnliold Marit szerelmiért megöni (Nd. Ny. XIII.